Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
646 szabályokat. Különleges rendelkezés, hogy szűk körben, de a szabálysértés kísérletének a büntetése is lehetséges a törvénytervezet alapján - ezt a törvény 7. §a teszi lehetőv é. Üdvözlendő, hogy a javaslat szerint az elzárás büntetés - természetesen megfelelő garanciális szabályokkal körülvéve - ismét alkalmazhatóvá válik a magyar jogban. Törvényszerkesztési hibának tartom azonban, hogy az ügyek egyesítésének és elkülönítésé nek szabályai - ezt a 25. § szabályozza - nem az alaki jogi, eljárásjogi szabályok közt nyertek elhelyezést a jogszabályban; ennek mindenképpen a II. fejezetben kellene lennie. A szabálysértési eljárással ennek a javaslatnak a II. fejezete foglalkozik. A m agam részéről ezt sem tartom megnyugtató módon megszerkesztett résznek. A szerkesztési hiba a már általam említett jogági bizonytalanságból fakad, hogy a tisztelt jogalkotó - kodifikáló - nem tudta eldönteni, hogy a közigazgatási jog vagy pedig a büntetőjo g irányába induljon el, és a kettő közül valamelyik legyen az egységes rendszerező elve ennek a törvényjavaslatnak. Sajnálatos módon hibának tartom azt is, hogy az eljárási szabályok nem az általános alapelvek, hanem az eljáró hatóságok felsorolásával kezd ődnek. A jogalkotó egy szót sem ejt az eljárás során követendő, meg kell hogy mondjam, minden egyes eljárás garanciális feltételeit megteremtő és jelentős szabályokról. Itt felsorolnám az officialitás, a legalitás, az opportunitás, az anyanyelvhasználat, a nyilvánosság elveit - minimum ezeket illett volna taxatív formában felsorolni az általános résznél a jogszabályban. Az tény, hogy ezek az elvek az egyes konkrét törvényi tényállások szabályaiban viszont fellelhetők. A magam részéről ennél is nagyobb hibán ak tartom azt, hogy az ártatlanság vélelme expressis verbis nem kerül beiktatásra a törvényjavaslatba. Az ártatlanság vélelmének érvényesülése a szabálysértési eljárásban is - természetesen a büntetőeljárásban is - az elkövető számára kedvező eljárásjogi h elyzetet teremt. Az ártatlanság vélelmének a következménye az, hogy a szabálysértési eljárásban a bizonyítási teher nem az elkövetőre, hanem a szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokra hárul. Illett volna megfogalmazni az ártatlanság vélelmét a jogszabály ban! A következő, amivel foglalkozni szeretnék, a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek köre. A javaslat e tekintetben sem teljesen következetes. Az eljárás részvevőinek elnevezései - egy kivétellel - azonosak a büntetőeljárás szereplőivel. A kivé tel azonban éppen a legfontosabb személy megnevezését takarja, pontosan azét, aki ellen az eljárás folyik. A javaslat 47. §a ugyanis fenntartja az "elkövető" megnevezést a szabálysértés alá vont személy tekintetében. Az indokolás szerint az "elkövető" elj árásjogi kategória, az eljárás valamennyi szakaszában a szabálysértés feltételezett tettesének a megjelölésére szolgál. Tekintettel arra, hogy a javaslat e része a közigazgatási jog felől közelít a szabálysértésekhez, nélkülözi a vád, a védelem és az ítélk ezés funkcióinak a megosztását. Ennek megfelelően nem veszi át a büntetőeljárás elkövetőjének eljárási szakaszok szerinti eltérő megnevezését. Miért nem veszi át az eltérő megnevezéseket a javaslat? Megmondom őszintén, hogy erre rendkívül okos választ nem tudok adni, csak találgatni tudok. Gondolom, talán azért, hogy a bíróságnak az eljárást megszüntető végzésében az szerepeljen indokként, hogy "mert az elkövető nem követte el a szabálysértést" - például ez is lehet egy válasz. El kell gondolkodni, hogy men nyiben egyeztethető össze az "elkövető" elnevezés az ártatlanság vélelmével, másrészt pedig azon is kellene egy kicsit gondolkodni, hogy az "elkövető" szónak önmagában is van már prejudikatív jellege. Ezért én sem tartom és a Kisgazdapárt sem tartja szeren csésnek az "elkövető" elnevezést. Szerencsésebb lenne például "szabálysértési eljárás alá vont személy"ként elnevezni. Nem mondom, hogy ez túlságosan rövid, de az "elkövető" kategória nem szerencsés. Ez az elnevezés az ártatlanság vélelme által támasztott követelményeket nem elégíti ki. Előfordulhat az is, hogy egy csekélyebb normasértés miatt felelősségre vont személy eljárásjogi és pszichikai szempontból - figyelemmel éppen az elnevezésre, valamint a védelmi, a vád- és a bírói
