Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GYÁRFÁS ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
61 expozéjában: a vála sztási rendszer stabilitásához fűződő igény. Úgy ítéljük meg, hogy négyévenként egy alkalommal, megfelelő előkészítés és alapos mérlegelés után hozott döntések egyrészt nyilván az adott községek, városok javát szolgálhatják, másrészt pedig nem sértik a vál asztások eredményét. A harmadik nagyon fontos mozzanat, amit szeretnék kiemelni, az az, hogy ez a törvényjavaslat remélhetőleg egy időtávos szabályozást fog biztosítani ebben a kérdésben. Ez ugyancsak a kormányprogram szerves ré sze, hogy lehetőleg olyan törvényeket alkossunk, amelyek egyegy társadalmi kérdéskört hosszú távon képesek rendezni. Itt szeretném azonban azt is megjegyezni és felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a törvényjavaslat nem keverendő és nem hoz ható összefüggésbe azzal a kormányzati munkával, amely szintén a kormányprogram részét képezi, nevezetesen amikor arról beszéltünk, hogy áttekintjük a területpolitika kérdéskörében a régiók, a megyék helyzetét; ez az a bizonyos munka, amely a Miniszterelnö ki Hivatal keretein belül folyik. Természetesen úgy ítéljük meg, hogy ez a munka nem veszélyezteti ennek a törvénynek a lehetőleg minél további időintervallumban történő érvényesülését. Ha megengedik, még nagyon röviden a várossá nyilvánításról szeretnék n éhány mondatot szólni, bár azt ígértem, hogy nem beszélek tételesen az egyes jogintézményekről. Nagyon fontosnak tartom ebben a körben a törvényjavaslat által kitűzött változtatásokat, hiszen nemcsak mi gondoljuk így, hanem a szakemberek, a szakma is úgy v élekedett erről a kérdésről, hogy végre egy olyan szabályozás van, amikor - egy kicsit sarkítva a példát - egyegy településnek a várossá válása nem egy ügyintéző kezében összpontosul, ami adott esetben a Belügyminisztériumban dől el. Még egyszer röviden é s összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja azért tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, mert megfelel a demokratikus jogállamiság követelményeinek, és a jövőben egy ellenőrizhető jog gyakorlatot kíván meghonosítani. Ezért támogatni fogjuk a javaslat elfogadását. Köszönöm türelmüket és figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Gyárfás Ildikónak, az MSZP képvisel őcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő asszonynak. GYÁRFÁS ILDIKÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jogbiztonság szempontjából igen jelentős törvénytervezet került az Országgyűlés elé . Az Alkotmánybíróság 15/1998as határozatában kimondta: "Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem szabályozta megfelelő tartalommal a belügyminiszternek az új község alakítására és a községegyesítés megszüntetésére irányuló kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítő tevékenységre, valamint a köztársasági elnök ilyen tárgyú döntésére vonatkozó eljárás rendjét." Az Országgyűlésnek ezen kötelezettségének 1998. december 31éig kellett volna eleget tennie, er re azonban a megadott határidőig nem került sor. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója egyetért a területszervezési eljárás komplex szabályozásával, tekintettel arra, hogy a korábbi és a jelenlegi helyzet jogbizonyt alanságot okozott, illetőleg okoz ma is. Elfogadható, bár nagy vitát váltott ki - ahogy hallottuk a területfejlesztési bizottság kisebbségi előadójának véleményét - a törvényjavaslat azon megoldása, hogy területszervezési ügyekben négyévente szülessenek dö ntések, illetve hogy ezen döntések meghozatalára a választások előtt, végrehajtásukra pedig a választással egyidejűleg kerüljön sor. Elgondolkodtató, hogy a beígért közigazgatási reform éppen ezen és ezt követő időszakokra megkérdőjelezheti, hogy a gyakorl atban kivitelezhetőnek tekinthetőe a négyéves döntési periódus. Arra is jó lett volna odafigyelni az eljárás rendjének részletes szabályozásán túl, hogy a területszervezés anyagi jogi része - melyet jelenleg az önkormányzati törvény tartalmaz - teljeskörű en nem szabályozott, például új megye kialakításának lehetőségét nem is említi a törvény,
