Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GYÁRFÁS ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
62 bár ez elméletileg is elképzelhető. Nagy kérdés az eljárás rendjének szabályozása mellett az, hogy hol van a működőképesség határa. Úgy vélem, e kérdés megválaszolása sürgető feladat, sokáig nem halogatható. Maradva azonban a törvényjavaslatnál, az alábbi észrevételeket teszem. A törvényjavaslat elfogadásával áttekinthetővé válnak és részletes szabályozást kapnak az állam területi tagozódását érintő területszervezési ü gyek. Azonban a törvényjavaslat bizonyos szakaszai nem állnak összhangban egymással, például nincs összhang a javaslat 6. § (1) és (2) bekezdése és a 10. § (2) bekezdése között. A törvényjavaslat bizonyos fogalmat kever egymással, emellett igen fontos foga lmak tartalma nem tisztázott, például új község alakítása, településegyesítés megszüntetése, községgé nyilvánítás. Mikor melyikről beszélünk? Például milyen ügyek tekinthetők folyamatban lévőknek? A javaslat ugyanis, hasonlóan az önkormányzati törvényhez, megkülönbözteti az új község alakítását és a településegyesítés megszüntetését. (17.50) Új község alakításáról akkor beszélünk, amikor az új község olyan településrészből alakul, amely még soha nem volt önálló község. Településegyesítés megszüntetéséről pe dig akkor beszélhetünk, ha a korábbi községegyesítést megszüntetik. Ebben az esetben az újonnan alakuló község valamikor már volt önálló község, a településegyesítés megszüntetésével csupán korábbi önállóságát nyerné vissza. A törvényjavaslat 8. § (1) beke zdése az új község alakítását, illetve a településegyesítés megszüntetését együttesen nevezi községgé nyilvánításnak. Üdvözlendő tehát a javaslat ezen megoldása, tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény ehhez hasonló gyűjtőfogalmat nem tartalmaz. A javaslat a 8. §tól a 13. §ig együttesen tartalmazza az új község alakítására, illetve a községegyesítés megszüntetésére vonatkozó eljárási szabályokat. A javaslat 13. §a azonban kizárólag az új község alakulása esetére mondja ki a következőket: "Új közs ég alakulása esetén a választást követően legkésőbb hat hónapon belül az érdekelt képviselőtestületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt képviselőte stület keresete alapján a megyei bíróság dönt." Ez a szakasz tehát úgy értelmezhető, hogy csupán új község alakulása esetén dönt a megyei bíróság a vitás kérdésekről. Az átmeneti rendelkezéseknél található 21. § ezzel szemben az alábbiakat tartalmazza: "A 13. §ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése előtt és azt követően történt községgé nyilvánítás esetén is, ha a képviselőtestületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetőleg arról még nincs jogerős dö ntés." Figyelemmel arra, hogy az idézett szakasz a "községgé nyilvánítás" szófordulatot alkalmazza, ebből az következik, hogy az Ötv. hatálybalépése előtt és az azt követően történt településegyesítések megszüntetése esetén is a javaslat 13. §ában foglalt akat kell alkalmazni, vagyis a közigazgatási területekre vonatkozó megállapodás hiányában a megyei bíróság lesz jogosult dönteni. Az Ötv. 53. § második mondata ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy községegyesítés megszüntetése esetén eltérő megállapodás hiányá ban a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területekkel. A gyakorlatban tehát problémaként fog felmerülni, hogy a javaslat 21. § (1) bekezdése alá tartozó településegyesítés megszüntetése esetén a javaslat 13. §a vagy az Ötv. 53. § második mondata lesze alkalmazható. E fogalomhasználati problémák miatt az sem derül ki egyértelműen a javaslat 13. §ából, hogy az abban megjelölt hat hónapos határidő csupán az új község alakulása vagy a településegyesítés megszüntetése folytán létrejött közsé gre is alkalmazandóe. Amennyiben a fent említett hat hónapos határidő csak az új község alakulása esetére alkalmazható, a gyakorlatban problémaként fog felmerülni, hogy településegyesítés megszüntetése esetén mennyi időn belül kell megállapodni a képvisel őtestületnek.
