Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
598 Minisztériumnak kellene ez ellen tiltakoznia, mert hiszen itt a jogbiztonság alapvető elveiről van szó. De minthogy ne m az általános, hanem a részletes vitában vagyunk, ezért saját módosító javaslatunk indoklására térek vissza, amelyet Kovács Kálmán képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. A törvényjavaslat tulajdonképpen Rubovszky György képviselő úr törvényjavaslata, e gy összeférhetetlenségi szabályt szüntet meg. Egy olyan összeférhetetlenségi szabályt, amit a társasági törvény tartalmaz, és nem teszi föl azt a kérdést, hogy vajon miért is tartalmazza a társasági törvény ezt a szabályt, vajon félreértésből kerülte a tá rsasági törvénybe ez a szabály, vagy jó okok voltak arra, hogy ez a szabály belekerüljön a társasági törvénybe; vajon azok az okok, amelyek miatt annak idején a társasági törvénybe ez a szabály belekerült, megszűnteke, vagy valami félreértés történt, vagy hibásan kerültek be a társasági törvénye ezek az okok? Ezekre a kérdésekre általában sem ad választ Rubovszky képviselő úr, az előterjesztő. Ezért meg kell mondanom, hogy nekem úgy általában sem tetszik ez a törekvés, mert különösen egy olyan pártfrakció részéről, amelyik korábban ellenzékből élharcosának mutatta magát mindenféle összeférhetetlenségnek, és amióta kormányon van, azóta az összeférhetetlenségi szabályoknak a magyar jogrendből való kiirtásán szorgoskodik. Ez az, amit különösen disszonánsnak ér zek. Talán még emlékszik rá az előterjesztő képviselő úr, hogy milyen vehemenciával léptek fel önök az erőteljesebb összeférhetetlenségi szabályok mellett, és íme, ez már a második olyan törvényjavaslat, igaz, hogy az előző a költségvetési törvényben volt eldugva, ez legalább nyíltan megmondja, hogy mit akar - összeférhetetlenséget akar megszüntetni , de ez mégsem helyénvaló megítélésem szerint. Különösen nem helyénvaló ez, tisztelt Országgyűlés, abban a körben, ahol az állami tulajdon, az állami szektor, vagyis a kormánynak a gazdasági életben játszott szerepe van érintve. Különösen nem helyénvaló az, ha az állami szektorban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság ellenőrzése, irányítása alatt álló szektorban szüntetünk meg egy ma még léte ző összeférhetetlenségi szabályt. Ezt tették önök a költségvetési törvény egy elrejtett paragrafusával is néhány hónappal ezelőtt. Ez a törvényjavaslat szintén kiterjed az állami szektorra is, az ÁPV Rt.hez tartozó gazdasági társaságokra is. Ebben a körbe n az összeférhetetlenségi szabályok oldása kiváltképp aggodalmakat vált ki mindenkiben, akinek valóban, és nemcsak szavakban fontos a közélet, és ezen belül a gazdasági élet tisztasága. Mert lehet persze azt mondani, tisztelt képviselőtársak, hogy egy magá ntulajdonú gazdasági társaság az ő leányvállalatánál, az ő ellenőrzése alatt álló másik társaságnál azt nevez ki, akit akar, és ott nyugodtan történhet, amit ők jónak látnak. És lehet ilyen alapon azt mondani, hogy a tiszta magánszektorban nincs szükség eg y ilyen összeférhetetlenségi szabályra. Én ebben sem vagyok biztos. A tisztán magántulajdonú szektorban is indokolt, hogy az üzleti életben legyenek összeférhetetlenségi szabályok. A gazdasági élet tisztasága ott is fontos. De ott, ahol a gazdasági hatalom a politikai hatalommal fonódik össze - tehát az állami tulajdon körében , ez kiváltképpen elengedhetetlen. És nagyon jól látjuk az elmúlt hét hónapban, hogy a kormányváltás nem csökkentette az állam gazdasági hatalmának politikai célú hasznosítását, hane m az eddig eltelt tapasztalatok szerint inkább fokozta, inkább erősítette. (18.20) Mi tehát azt mondjuk: ha el is fogadjuk azt, hogy az előterjesztő fél év alatt másodszor kívánja módosítani a társasági törvényt, ami, ismétlem, önmagában véve jogalkotási a nomália, ha el is fogadjuk, hogy az üzleti életben szólnak érvek amellett is, hogy ilyesfajta összeférhetetlenségi szabály ne működjön - miközben szólnak érvek az ellenkezője mellett is, de ha ezt el is fogadjuk , legalábbis az állami tulajdon körét ki ke ll vennünk ebből. Ez a megfontolás vezetett bennünket Kovács Kálmán képviselőtársammal, amikor a 3. pontban szereplő módosító javaslatunkat megfogalmaztuk, amely tartalmilag megegyezik azzal, amit tőlünk függetlenül Fritz Péter képviselőtársunk fogalmazott meg, csak a fogalmazás más: legalább az állami tulajdon körére ne terjedjen ki ez a szabály. A fogalmazás annyiban eltérő, hogy Fritz képviselőtársunk meghagyja a szabályt, és azt mondja, hogy kivesszük belőle az állami szektort, a mi
