Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET, a MIÉP képviselőcsoportjának részéről:
592 őket megillető szerepet betölthessék, illetve a nemzetek közötti kölcsönösség elve alapján a kül földi közbeszerzési pályázatokon való sikeres szerepléshez is felkészítést kapjanak az itthoni közbeszerzési gyakorlatban elsajátítható ismeretekre építve. A kormányzat kis- és középvállalkozásokat támogató szándéka jelen javaslatban is megjelenik abban az előírásban, amely lehetővé teszi, hogy ha a központi kereteket felhasználó szervezetek, ajánlatkérők az igazolt teljesítés után az előírt határidőn túl a pénzügyi teljesítést elmulasztják, az ajánlatadó azonnali beszedési megbízással élhet. Ez fontos korm ányzati üzenet a kis- és középvállalkozói szektor felé, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az állam saját szervei és az önkormányzatok jogkövető magatartására is igényt tart és kizárja az erővel való visszaélést, amely elsősorban a gyenge tőkeellát ottságú kis- és középvállalkozói ajánlattevők ellehetetlenülését, versenyhátrányát képes okozni. A hatályos közbeszerzési törvény 35. §ának jelenlegi megfogalmazásával szemben kötelező szabállyá kellene tenni, hogy a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések é rvényesítését az ajánlattevő kötelező jelleggel szerepeltesse, és az ezeknek való megfelelés az ajánlatok elbírálásában minden lehetséges esetben érvényre kerüljön. Annak ellenére, hogy e javaslat az értékhatár alatti beszerzéseket is igyekszik láthatóvá t enni, a közbeszerzések szabályozása további fejlesztésekre szorul annak érdekében, hogy az államháztartási forrásokból finanszírozott áru, szolgáltatás és beruházási teljesítmények minél nagyobb része a hazai foglalkoztatáspolitika szolgálatába állítható l egyen. A közbeszerzési törvény generális szabályának tekintve a részszabályozásokat is meg kellene alkotni, melynek alapján a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok intézményei, szervei, társaságai és összefoglalva valamennyi, a közbeszerzési tör vény 1. §ának hatókörébe eső szervezet beszerzését, a magyar hozzáadott érték minél nagyobb hányadát vásárolnák meg az államháztartás forintjaiból. A módosító javaslathoz még várhatóan kiegészítő módosító indítványok sora fog csatlakozni, ám a Magyar Demo krata Fórum frakciója a törvénymódosító javaslatot részletes vitára alkalmasnak tartja és elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) (17.50) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Gidai Erzsébe t képviselő asszonynak, a MIÉP képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő asszony, önt illeti a szó. DR. GIDAI ERZSÉBET , a MIÉP képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos tö rvényről most már második alkalommal folytatunk itt vitát, hiszen 1995 novemberében, amikor közbeszerzési törvény nagy elvárásokkal bevezetésre került, végül is egy hiánypótló törvényről volt szó, hiszen a közpénzek felhasználását, nyilvánossá tételét célo zta meg a törvény. Ha a céljait végignézzük, akkor a célok között szerepelt az is, hogy a közpénzek takarékos és nyilvános felhasználása mellett védeni kell a belföldi piacot, védeni kell a hazai terméket, és védeni kell mindenekelőtt - ha lehetséges - a h elyi vállalkozókat, legalábbis olyan szempontból, hogy a közbeszerzési törvény értelmében a beszállításokat ezek a vállalkozók kapják meg. Nem hiába emelkedett meg hirtelen a közbeszerzés nagysága - már többen említetté k ezeket az adatokat , hiszen 1240 esettel növekedett, és mintegy 400 milliárd forintot tesz ki, ami két és félszeres növekedést jelentett. Ha úgy tekintjük, hogy a közpénzek egyik legnagyobb koncentrációs területe a költségvetés, akkor azt mondhatjuk, ho gy a költségvetés kiadásának ez több mint 10 százaléka, tehát igen nagy értékről van szó. Ha az eljárási formákat tekintjük végig, akkor valójában itt egy olyan helyzet állt elő, hogy a nyilvános tárgyalások visszaszorultak - nem egészen kétharmadát teszik ki , ezt is nem egy hozzászólótól hallottuk, és növekedett a tárgyalásos eljárások aránya. Ez nemcsak azért növekedett, mert a rendkívül bürokratikussá vált törvény a tárgyalásos
