Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET, a MIÉP képviselőcsoportjának részéről:
593 eljárással egyszerűbbé tette a megrendelést, a beszállítóknak a beszállítás t, hanem azért is, mert valójában ezek lehetőséget adtak arra, hogy különböző összefonódások vagy a törvénnyel való visszaélések is valójában jogi köntösbe kerülve létrejöjjenek. Ha a célt összehasonlítjuk a tényleges közbeszerzési törvény működésével és m egvalósulásával, akkor valójában azt is el lehet mondani, hogy szinte egyetlenegy célt sem teljesített. Mégpedig ha megnézzük, hogy vajon takarékosabb lette a közpénzek felhasználása, vajon nyilvánosságra kerülte a közpénz minden egyes fillére, vajon véd tee a hazai termékeket, a hazai piacot, akkor bizony azt mondhatjuk, hogy a közbeszerzési törvény, amely kétségtelenül új törvény, és mint új terület, gyermekcipőben jár, rengeteg visszássággal is telített, de ezzel együtt egy egészen más helyzetet teremt ett, hiszen maga a közbeszerzésbe való bekerülés a beszállítók számára egy óriási piaci lehetőséget teremtett meg, és élve azzal, hogy monopolhelyzetet kapnak, monopol piaci pozíciót nyerhetnek, bizony igen kemény jutalékokat használtak föl a monopolpiac m egszerzésére. Tartós beszállítást adott a számukra, és a későbbiek során nem egyszer ezzel a helyzettel természetesen vissza is éltek. Ugyanúgy a megrendelő oldaláról is, amikor választani kellett, mondjuk, egy költségvetési intézménynek - legyen az egy eg észségügyi intézmény, hiszen itt bizonyos kényszerbeszállítók is megjelentek, vagy legyen az egy nagyobb oktatási, mondjuk, egyetemi intézmény , akkor nyilvánvaló, hogy a beszállítóval egy vagy két fő találkozott, a gazdasági vezető vagy az igazgató, vagy esetleg kollektív vezetés esetében három vezető személy, és nem egyszer nem tudtak ellenállni annak a kísértésnek, hogy ha a drágább beszállítást kötik meg a közbeszerzési törvény leple alatt, akkor ez komoly jutalékkal jár, vagy nem egyszer a jutalék nem is pénz formájában jelent meg, hanem esetleg egy kedvező külföldi út vagy egy nyaralás váltotta ki. Tehát semmiképpen nem arról volt szó, mert az ellenőrzés nagyon laza volt, hogy itt a közpénzek nagyon takarékos és racionális felhasználása valósult volna meg. Ha úgy tekintjük, hogy vajon a nyilvános tárgyalás nyilvános volte, akkor azt kell mondani, hogy ez csak bizonyos értelemben elégítette ki a nyilvánosság kritériumait. Valóban megjelent a Közbeszerzési Értesítőben, de mégis, amikor a szerződés megkö téséről volt szó, akkor ott bizony a háttérben már különböző összefonódások jelentek meg, és ténylegesen a közbeszerzésekbe az intézmények munkatársait - akik dolgoztak a közbeszerzés tárgyaival vagy megrendelték volna azokat - nem vonták be, kevés olyan a lkalmat lehet felsorolni, amikor velük is megvitatták volna, vagy legalábbis tudomásukra hozták volna, hogy miért ezzel vagy amazzal a beszállítóval kötik a szerződést, miért ez vagy az a beszállító szállítja, mondjuk, az orvosi műszereket, a gyógyszert va gy esetleg az irodabútorokat. Ha áttekintjük a három év tapasztalatait - és én néhány termék esetében megnéztem , akkor azt lehet mondani, hogy a monopolhelyzetet nyert beszállítók ma már igen komoly minőségrontással is dolgoznak, nem teljesítik a minőség követelményeit, például irodabútor esetében, például a számítástechnika esetében, sok esetben nem teljesítik a beszállítási határidőket, és bizony 1020, sőt, nem egyszer 30 százalékos áremeléssel vagy magasabb áron adják a termékeiket, mint azok a cégek, amely cégek nem nyerték el a közbeszerzési jogosultságot. Ilyen például a számítástechnika esetében, ha beszerzünk egy nyomtatót, ami egy közhasználatú cikk, és nem a közbeszerző cégtől, akkor 1015 ezer forinttal olcsóbban lehetne beszerezni, szemben a k özbeszerzéshez tartozó beszállítóval, de természetesen erre nincs mód a közbeszerzési törvény jogszabályai következtében. Ugyanakkor az is kialakult, hogy a közbeszerzési törvény kijátszására számtalan lehetőség jelent meg. Ismeretes, ha egy kft.t vagy bt .t létrehoznak üzleti tevékenységre, megkerülve a közbeszerzést, bizonyos pénzek áttételével kibújnak a közbeszerzési törvény hatálya alól, és nem egyszer kedvezőbben járnak egy ilyen beszerzési forma megvalósításával, mintha a törvény szerint járnának el . Tehát én nem azt szeretném mondani, hogy nincs szükség a közbeszerzési törvényre, mert hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján is az mondható, hogy valójában a közpénzekkel való
