Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BUZA ATTILA, a Fidesz
60 Éppen ezért indokolt áttekinteni azt a folyamatot, hogy mi eredményezte ezt a mai állapotot, amely különösen indok olja e törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Az első mozzanat, amelyről a miniszter úr expozéjában is beszélt, az, hogy 1990ben az önkormányzati törvény kapcsán egyrészt megszűntek a korábbi közös tanácsok - ez az egyik mozzanat. A másik pedig az, hogy egyébként is az önkormányzatiság elvének előtérbe kerülése és elemi erővel történő felszínre törése azt eredményezte, hogy nagyon sok település, településrész kezdeményezte az önállóvá válást. Úgy látjuk - a törvényjavaslat indoklásrésze tartalmazza i s , hogy az elmúlt nyolc esztendőben gyakorlatilag ez a teljesen természetes folyamat lezajlott Magyarországon, és az elmúlt évben, illetve ebben az évben vélhetően már kevesebb ilyen üggyel kell foglalkoznia az Országgyűlésnek. Sajátossága ennek a folyam atnak azonban az, hogy pontosan a korábbi részletes és pontos eljárásjogi szabályozás hiányai és hibái miatt a mai napig is fennmaradtak bizonyos konfliktusok ebben a kérdéskörben egyes településrészek vagy különvált települések között. Ezeknek a nagyobb r észe a korábbi közös beruházások körüli pénzügyi elszámolások körébe tehető, erről a saját választókörzetemből is tudnék példát mondani, de gondolom, nagyon sok olyan képviselőtársam van, akit megkeresnek ilyen jellegű problémákkal. Ha más nem, akkor a jöv őre nézve ez indokolja azt, hogy pontos eljárásjogi szabályokat alkossunk. (17.40) Nagyon fontos előtörténete ennek a folyamatnak az, hogy '90 és '94 között ahhoz, hogy egy település önálló községi rangot kapjon, különböző, elsősorban intézményekhez kötött előírásokat fogalmazott meg a jogszabály. Ennek megfelelően aztán egy kicsit koordinálatlanul elég komoly, sokszor megalapozatlan beruházásokba kezdtek települések. Nagyon sok esetben ezek félbe is maradtak, és a mai napig is félig kész beruházások találh atók az ország különböző településein - magyarul gazdaságtalan beruházásokat indukáltak. Ennek eredménye volt aztán az, hogy 1994ben változott a szabályozás, és az akkori kormányzat úgy igyekezett ennek a folyamatnak gátat vetni, hogy lehetőség szerint eg y pénzügyifiskális megfontolásból azt mondta, hogy a különváló települések esetében mind az új, mind pedig a régi település új, pótlólagos finanszírozására nincs lehetőség, tehát önmaguknak kell gondoskodni saját maguk finanszírozásáról és működtetéséről. Gyakorlatilag ez volt az a pont, ami aztán indukálta az alkotmánybírósági döntést, hiszen megállapítást nyert, hogy ez a fajta korlátozás sérti az önkormányzatiság elvét, és ennek apropójából született meg többek között ez a mai előterjesztés, amely a Ház elé került. Említettem, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt egykét esztendőben ez a folyamat megállni látszik, illetőleg nagyon kicsiny azoknak a településeknek a száma, ahol ilyen kezdeményezések történnek. Miniszter úr expozéjában eml ítette, hogy az elmúlt év végén egy ilyen esetben hozott döntést az Országgyűlés, illetve tudomásom szerint másik három vagy négy eset van előkészítés alatt és fog döntést hozni az Országgyűlés ebben a kérdésben. A következő gondolatkör, amiről szeretnék b eszélni, nem kevésbé fontos, és a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja ezt tartja e törvényjavaslat igazán fontos momentumának és mozzanatának. Az első az, hogy ezzel az új szabályozással úgy ítéljük meg, hogy mindenekelőtt egy ellenőrizhető joggy akorlatot sikerül kialakítani az országban területszervezés jogcím alatt. Ez egy rendkívül fontos dolog, mert ez a kitétel - ha fel tetszenek lapozni a kormány programját - a jogbiztonság című fejezetben mint egyes számú követelmény fogalmazódik meg, nem a kormány, nem a parlament részéről, hanem az ország lakói részéről, és ugyanígy értelemszerűen bármelyik önkormányzat részéről, nevezetesen, hogy a községek, városok ügyeiben hozandó döntések jól kiszámítható, nyomon követhető eljárási szabályok nyomán leg yenek meghozhatóak. Ez az első számú szempont, ami miatt különösen támogatjuk ezt az előterjesztést. A másik pedig az, hogy a területi tagozódás egyik legfontosabb követelménye mindig a stabilitás. Úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat hosszú távra képe s biztosítani ezt a stabilitást. Ezt a stabilitást kívánják nemcsak az önkormányzatok, a különböző állami szervezetek, a közigazgatás szervei, a gazdaság, hanem a politika is, és itt jön be az a mozzanat, amelyről a miniszter úr beszélt
