Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IVÁNCSIK IMRE, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ÉKES JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
58 A másik kérdés, ahol vita alakult ki, az 1. § g) pontja volt, ahol a megyék székhelyének, területének, illetve elnevezésének a megváltoztatása e törvény szabályozása alá esne, illetve ide tartozna. E kérdéskörben a többségi álláspont az volt, hogy ennek szerepelnie kell a törvényben, hiszen a régiók kialakítása kapcsán adott esetben a későbbiek folyamán ennek nagy jelentősége lehet. Mindezekre tekintettel a bizottság 12 igen, 6 nem szavazattal és 1 tartózkodással a törvényjavaslatot á ltalános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) (17.30) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A kisebbségi véleményt Iváncsik Imre ismerteti. Megadom a szót a képviselő úrnak. IVÁNCSIK IMRE , a terü letfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési bizottság elmúlt év december 9ei ülésén, mint ahogy ez az elnök úr által is megfogalmazódott, kisebbségi vélemény is kialakult. A kis ebbségi vélemény szerint a törvénytervezet az előterjesztett formában általános vitára nem alkalmas. Valóban az említett két téma körül folyt a vita a bizottsági ülésen. A kisebbségben maradt képviselők véleménye szerint vitatható annak indokoltsága, hogy területszervezési ügyekben négyévente csak egyszer szülessen döntés. Különösen kiemelném ebből a sorból a településegyesülési és szétválási kérdéseket, amelyekben kifejezetten indokolatlannak tartjuk az állampolgárok jogának korlátozását. Az is kérdéses s zámunkra továbbá, hogy az említett döntések négyéves ciklushoz kötése összhangban álle az Alkotmánybíróság indoklásával. A kisebbségi véleményben kifogásolt másik passzus az 1. § g) pontja, amely alapos indoklás nélkül, a részletes szabályok előírását mel lőzve tartalmazza a megyék területének, elnevezésének és székhelyének a megállapítását. Ez a megítélésünk szerint szinte észrevétlenül becsempészett bekezdés nem szabályozza, hogyan kell a döntést előkészíteni, mely testületeknek van véleményezési joga, mi lyen jogosítvány illeti meg ez esetben a megyei közgyűléseket. Véleményünk szerint ezt a témát körültekintő előkészítés után, a régiók alakításával szoros összefüggésben, minden részletkérdésre kiterjedő törvénycsomagban szükséges tárgyalni. Éppen ezért az t javasoljuk, hogy az előterjesztő vonja vissza és dolgozza át a törvényjavaslatot. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Ékes Józsefnek, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Tessék, képviselő úr! ÉKES JÓZSEF , a környezetvédelmi bizottság előadója : Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság '98. december 9én tárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslatot. Örömmel üdvözölte a bizottság, hogy a kormány nemcsak az új kö zségek alakítására, községegyesítés megszüntetésére irányuló kezdeményezésekhez kapcsolódó előkészítési tevékenységre vonatkozó eljárás rendje tekintetében szünteti meg az Alkotmánybíróság határozatában megállapított alkotmányellenes mulasztást, hanem java slatában a területszervezési ügyek széles köre előkészítésének eljárási rendjét is tervezi szabályozni. Megnyugvással értesült a bizottság arról, hogy az önkormányzati érdekszövetségek már a javaslat koncepciójában és annak előkészítésében is közreműködtek , és kinyilvánították a véleményüket az államigazgatási egyeztetés során is. A bizottság szerint is hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a kezdeményezések kiérlelt, megalapozott elhatározást hordozzanak. Az önkormányzati törvénynek van olyan jogintézménye, n evezetesen a településrészi önkormányzat, amely alkalmas forma arra, hogy az önálló községgé válás előtt a település és lakosai kipróbálhassák az önkormányzás előnyeit és hátrányait. Itt
