Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BUZA ATTILA, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOZMA PÉTER, a területfejlesztési bizottság előadója:
57 arra a korábbiakban is utaltam, a várossá nyilvánítással nem szükséges megvárni a négyéves ciklus végét, azonban a törvénytervezetben javasoljuk, hogy a választás évében ne legyen várossá nyilvánítás, mert ez nemkívánatosan a választási kampány részévé válhat. Tisztelt Országgyű lés! Az Alkotmánybíróság a törvényi feltételeknek megfelelő községgé nyilvánítási kezdeményezést az érintett község jogaként határozta meg. A belügyminiszter csak a törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja. A törvényi feltételeknek megfelelő kezdeményezés t köteles a köztársasági elnök elé terjeszteni. Új elem viszont, hogy ha a belügyminiszter szerint valamely törvényi feltétel hiányzik, és emiatt elutasító határozatot hoz, döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. Ezzel a törvénytervezet eleget tesz az Alk otmánybíróság elvárásának, mivel jogorvoslati lehetőséget biztosít a kérelmezőknek. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy vitassák meg, támogassák a benyújtott törvényjavaslatot, amelyet elfogadásra ajánlok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padso rokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, miniszter úr. A házbizottság állásfoglalása szerint a bizottsági előadók felszólalására és a kisebbségi vélemények ismertetésére e törvényjavaslat kapcsán is 55 perc áll rendelkezésre. Először megadom a szót Buza Attila úrnak, az önkormányzati bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Tessék, képviselő úr! DR. BUZA ATTILA , az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Könnyű helyzetb en vagyok, az önkormányzati és rendészeti bizottság - mint első helyen kijelölt bizottság - még 1998 december elején megtárgyalta a törvényjavaslatot. Olyan helyzet alakult ki, hogy meghallgatva a kormány képviselőinek szóbeli indokolását, illetőleg átteki ntve az írásos törvényjavaslatot és annak indokolását, érdemi vita nem bontakozott ki a törvényjavaslat kapcsán. Ennek eredménye természetszerűleg az, hogy a jelen levő képviselők, valamennyi képviselő támogatta a törvényjavaslat általános vitára alkalmass ágát. Annyit azonban érdemes hozzátenni ehhez, hogy az általános vitára való alkalmasságot két irányban támogatták a képviselőtársaim a bizottságban, hiszen két fő vonulata van ennek a törvényjavaslatnak. Az egyik az a terület, amikor is az Alkotmánybírósá g döntése nyomán ez az új eljárási törvény gyakorlatilag az Alkotmánybíróság felhívása után rendezi ezt a hiányosságot, másrészt pedig teret engedtek a képviselők annak - és ennek megfelelően általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot abból a szempontból is , hogy az a törekvés, miszerint egységes törvényt alkossunk a területszervezési eljárás szabályairól, szintén kívánatos és támogatandó. Úgyhogy ennek megfelelően a bizottság ezt támogatta, és különösen nagy hangsúllyal esett itt latba az is, hogy az előkészítés során azt tapasztaltuk, hogy az önkormányzati szövetségekkel történő egyeztetés megtörtént. Ez nagyon fontos mozzanata ennek a javaslatnak. Összességében tehát bizottságunk támogatja az általános vitára alkalmasságot. ELNÖK (Gyimóth y Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A területfejlesztési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Kozma Péter úrnak, a bizottság előadójának. KOZMA PÉTER , a területfejlesztési bizottság előadója : Elnök Úr! Köszönöm a sz ót. Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési bizottság az 1998. december 9ei ülésén megtárgyalta az előterjesztést. Érdemi vita két kérdésben alakult ki a bizottsági ülésen; az egyik az eljárási határidők tekintetében, nevezetesen az előterjesztő által is említett négyéves határidőt illetően. Az előterjesztő nézetét osztva a bizottság többsége támogatta azt az álláspontot, mely szerint ez stabilitást ad a szabályozásnak, hiszen ha kismértékben is, de ettől eltérő szabályozás módosítaná a választások ere dményét adott esetben.
