Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
559 A törvényjavaslat rendelkezései magukon hordozzák a megváltozott műszaki, technikai környezetet, és ennek megfelelően a kor követelményei szerinti új szerzői joggal kapcsolatos szabályozást vezetnek be. A számítógépes programalkot ásban lehetővé válik a dekompiláció, új tényállási elemként jelenik meg a már említett, reklámozás céljára megrendelt mű esete. Az adattárra és az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat is újként szabályozza a törvényjavaslat, részben átdolgozva, ami már ha rmonizál a közösségi joggal. Kifejezetten lényeges rész a szomszédos jogok kezelésére vonatkozó adattár és ennek a felügyeletére létrehozandó szabályok részletes kidolgozása. Összefoglalván: a törvényjavaslat elfogadásra érdemes, hiszen a magyar szerzői jo g újrakofidikálása az európai uniós normáknak megfelelően az utóbbi években sporadikusan megvalósult jogszabályi módosítások által kialakult kaotikus állapotot megszüntetve európai szintű új törvénnyel történt, mégpedig oly módon, hogy maximális figyelemme l van a nemzeti kulturális értékek megőrzésének a lehetőségére. Ezekre tekintettel a Független Kisgazdapárt javasolja a tisztelt Háznak a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az el lenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ. Tessék! DR. HACK PÉTER , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, a vita eddigi menetéből is levonható az a következtetés, hogy a szerzői jogról szóló törvény vitája nem lesz ennek a ciklusnak a legélesebb küzdelmeit felmutató politikai összeütközése, hiszen egy rendkívül bonyolult, a vitát figyelők jelentős ré sze számára nyilván néhány elemében szinte érthetetlen kérdéskörről van szó, ahol igazából nincsenek politikai különbségek, nincsenek lényegében ütköző szakmai koncepciók sem, inkább a javaslat egyes technikai megoldásai váltják ki a vitát, de ezek sem éle s politikai ütközésekben, hanem inkább egy viszonylag szűkebb szakmai kör számára érthető szakmai vitában fognak megjelenni. Előre szeretném jelezni, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja módosításokkal elfogadhatónak tartja a javaslatot. Részkérdésekben módosí tó indítványokat fogunk benyújtani, ezekkel próbálunk hozzájárulni ahhoz a közös erőfeszítéshez, amely a szerzői jog XXI. századi színvonalú rendezését célozza. Az első kérdés, amit a törvényjavaslattal kapcsolatban el kell döntenünk: feltétlenül szükség v ane az 1969. évi III. törvény felülvizsgálatára, hiszen azt gondolom, a rendszerváltás kilencedik évébe lépve minden egyes jogalkotási lépés azzal a kérdéssel kell hogy kezdődjön: feltétlenül szükségese az adott kérdéskör törvényi szabályozása. Erre a ké rdésre a magunk részéről négy szempont alapján is igennel válaszolunk. Egyfelől, mint ahogy már az előttem szólók is elmondták, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásai, ezen belül elsősorban az európai jogharmonizáció kényszerítő erővel hat az új kodifikálásra. Második elemként szükségessé teszi a '69es törvény módosítását a szerzői jognak a technikai fejlődéshez igazítása, a művek nyilvánossághoz közvetítése számítógépes hálózatok útján és egyéb eszközökön keresztül olyan új technikai kihí vásokat jelentenek a szerzői jog klasszikus szabályozásához képest, amelyek az új szabályozást nélkülözhetetlenné teszik. Gyökeresen megváltoztak azok a társadalmigazdasági viszonyok is, amelyek '69ben a szerzői jogi törvény hátterét nyújtották. Ezeknek a megváltozott viszonyoknak is meg kell jelenniük a jogalkotásban. Végül a szabályozás bonyolultsága, jogalkotási és alkotmányossági szempontból indokolatlan többszintűségének megszüntetése is a törvényalkotás mellett érv.
