Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
560 Ha szabad megjegyeznem, mind a né gy érv rendkívül fontos. A vitában eddig talán kevesebb hangsúlyt kapott azoknak a megváltozott viszonyoknak a ténye, ami indokolja a szabályozást. Az előttem szólók, az államtitkár úr és a bizottsági előadók is utaltak arra, hogy törvényünk változatlanul alapvetően szerzőbarát szabályozást jelenít meg, a törvényjavaslat is ezt tükrözi. Mi a magunk részéről egyetértünk ezzel a felfogással, ugyanakkor olyan szabályozást tartunk fontosnak, amely a felhasználók szempontjaira is tekintettel van. Ebben a körben, azt gondolom, a mostani parlamenti vita is csatorna lehet arra, hogy a szerzői jogi védelmet élvező művek felhasználóinak figyelmét felhívjuk arra a körülményre, miszerint ezek a szerzői jogok tulajdonképpen ugyanolyan vagyoni jogok, mint egy gyár terméke ként megjelenő termék, ezeknek az eltulajdonítása, jogellenes felhasználása ugyanúgy az alkotó sérelmét jelenti, mint ahogy egy materiális, egy tárgyiasult dolognak az eltulajdonítása is jogsérelmet okoz. Azért tartom fontosnak kiemelni ezt, mert az elmúlt évtizedek magyar realitásához először hozzátartozott a magnókazetták, majd a videokazetták, később a számítógépes szoftverek hazai - mármint otthoni - reprodukciója és ezen keresztül a szerzők érdekeinek súlyos sérelme. A szerzői jogok megsértése nagyon s okak szemében bocsánatos bűnnek tekintendő; ezen a helyzeten, úgy érzem, a törvény változtatni szándékozik, de azt gondolom, ehhez a jogalkotási lépés kevés, egy széles körű felvilágosító, tájékoztató munkára is szükség van, hogy a felhasználók figyelmét f elhívjuk arra: mások jogos érdekeit, termékeit visszaélésszerűen használják, amikor illegálisan másolják vagy használják ezeket a termékeket. (15.10) A szerzői jogi törvény felülvizsgálatát indokló körülmények felsorolása mellett szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy ez a felülvizsgálat nem egy lépésben történik, hanem egy hosszabb folyamat részét jelenti a mostani törvényalkotási lépés. 1982 óta folyamatosan történik a LXIX. törvény felülvizsgálata. Ezen felülvizsgálati folyamat néhány elemére szeretné m az önök figyelmét felhívni. Először is 1993ban a büntető törvénykönyv felülvizsgálata során került be először - azt gondolom, megnyugtató módon - szankció a magyar jogrendbe, amikor is a szerzői és szomszédos jogok bűncselekményét a vagyoni bűncselekmén yek között szabályozta a törvényalkotó. Az 1994. évi VII. törvény a szerzői jogról szóló LXIX. törvény módosításánál beültette a magyar jogrendszerbe az USA és a Magyarország között létrejött szellemitulajdonvédelmi egyezmény szerzői jogi elemeit. Fontos eleme volt ennek a szerzői jogi jogfejlesztésnek a médiatörvény vagy a közös jogkezelés átfogó szabályozását tartalmazó 146/1996. évi kormányrendelet. Ezeknek a jogalkotási lépéseknek szinte valamennyi elemében átüt az a törekvés, hogy a magyar jogrendet k özelítsük a nemzetközi normákhoz, hogy teremtsük meg a harmóniát a magyar jogrend és a nemzetközi jogi kötelezettségek között. A jogfejlesztésnek ez a lépésről lépésre történő folyamata önmagában mutatja azt, hogy a szerzői jogi törvényt lehetne ilyen form ában is módosítani. Mi az, ami miatt mégis indokolt és általunk is támogatható a szerzői jogi törvénynek új kódexben és nem egy újabb törvénymódosításban vagy novellában történő módosítása? Ez pedig véleményünk szerint a jogbiztonság szempontja. A jelenleg i, ma hatályban lévő helyzet mind a szerzők, mind a felhasználók szempontjából a jogbiztonságot fenyegető helyzet, hiszen a szerzői jogok védettjei, illetve felhasználói is zavarba kerülhetnek, amikor a hatályos jog pontos tartalmát meg akarják állapítani, hiszen olyan sok jogforrásban és olyan sok szinten jelennek meg szerzői jogi előírások, hogy a tiszta jogrendszer érdekében szükség van egy átfogó kódexre. A kódex új elemeket is megjelenít, amely új elemek általunk döntő többségében támogatható új elemek . Vannak azonban olyan elemek is, ahol - mint korábban említettem - módosító indítványokat látunk szükségesnek, ami - talán itt, a parlamentben a vita nem is lesz olyan nagy, de - a parlamenten kívül kétségtelenül vitára fog okot adni. Ilyen például a korá bbi felszólalók által is említett reprográfiai díj.
