Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP
558 védelme tekintetében azonban jelentkeztek még hiányosságok. Ezeket a hiányosság okat próbálja a jelen törvényjavaslat pótolni, mégpedig az újrakodifikálás jogintézményével. A közösségi jog előírásai közül említhetném az Európai Tanács 91/250es határozatát, ez a számítógépes programokra vonatkozik, a 92/100as tanácsi határozatot, ez utóbbi a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos másodlagos jogokról rendelkezik. A jelen törvényjavaslat az irányelveknek megfelelően hozza összhangba a haszonkölcsönzési jog terjedelmét, a filmelőállítók szomszédos jogainak elismerését. Említenem kell még a tanács 93/83as irányelvét. Ez szabályozza - és a javaslat ezt át is veszi ennek az irányelvnek megfelelően - a jogharmonizációt a műholdas műsorszórás és a kábeltelevíziós műsorok tekintetében. Itt két törvényre kell utalnom, a '94. évi VII. és a '96. évi I. törvény, a médiatörvény vívmányaira. Különösen fontos a tanács 93/98as irányelve, amely a szerzői jog és a kapcsolódó jogok védelmi idejére állapít meg harmonizálási k ötelezettséget, amely jórészt már a korábbiakban általam említett '94. évi VII. törvényben is megvalósult. A javaslat 32. §a ezt kiegészíti, és más rendelkezést tartalmaz a lejárt védelmi idejű, de a védelmi idő alatt nyilvánosságra nem hozott művek tekin tetében is az első nyilvánosságra hozás utáni 25 éves időszakra. Ki kell emelni még a Fehér Könyvből a jogérvényesítés tekintetében a vámhatóság és a rendőrség közreműködését. E tekintetben a törvényjavaslat 13. fejezetében több újítást is tartalmaz, hisze n a korábbi bírság intézménye helyébe a polgári jogi kártérítés és a büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazása lép, kiegészítve ezeket a jogérvényesítési lehetőségeket a jogsértés vámjogi következményeivel. Itt utalnom kell a már korábban említett TRIPSeg yezmény 4. fejezetére. Ezt egyébként kormányrendelettel is szabályoztuk időközben, a 128/1997es kormányrendelet volt ez. (15.00) A törvényjavaslat a szellemi alkotások jogánál, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok szabályozásánál fenntartja a nemzetközi leg elfogadott dogmatikai megkülönböztetést, ötvözi azonban a monista és a dualista felfogás pozitív elemeit. A javaslat továbbra is természetesnek tekinti a személyi jogok abszolút elidegeníthetetlenségét, és a vagyoni jogok tekintetében is ebből indul ki - nagyon helyesen azonban a vagyoni jogokra nézve ez csak érdekvédelmi tilalom, amelyet az egyes, felhasználásra irányuló szerződésekben a művek nyilvános megismerése érdekében feloldva lehet alkalmazni, és az erre irányuló jogi védelem a szerződések szab ályaiban szabályozva van. A magyar szabályozás a javaslat 44. §ában továbbra sem ismeri el az angolszász jogban élő lehetőséget a művek végleges eladására, illetve ismeretlen módon történő felhasználására, ezekhez a semmisség jogkövetkezményét fűzi, és ré szletszabályaiban továbbra is védi a szerzőt a felhasználás során, így például a mű átdolgozásához kapcsolódó, személyhez fűződő jog mellé vagyoni jogot is biztosít. A javaslat 63. §a a kor elvárásainak megfelelően francia szabályozást követve rendelkezik a reklámozás céljára megrendelt mű kategóriájának bevezetéséről a forgalom biztonságának növelése érdekében. A sugárzás szabályozásában újdonság a kódolt adásokkal kapcsolatos vitás kérdések rendezése oly módon, hogy a javaslat sugárzásnak é s nem vezetékes továbbközvetítésnek tekinti azt, ha a műholdról kódoltan érkező, a vezetékes hálózatba bevitt műsor dekódoló eszköze nem kapható a kereskedelmi forgalomban, vagy ha a műholdról kódolás nélkül érkező műsort a vezetékes hálózat fejállomásán k ódolják. A szerzői joggal kapcsolatos szomszédos jogok védelme tekintetében nóvum a javaslatban, hogy az előadóművészek számára kizárólagos jogot biztosít előadásuk többszörözésére és terjesztésére, erősebb jogot biztosítva ezáltal számukra a jelenleg hatá lyos jogi szabályozásnál.
