Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PINTÉR SÁNDOR
56 Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. A törvényjavaslat elfogadásáról holnap határozunk. A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az e lőterjesztést T/499. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/499/15. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Pintér Sándor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Tessék! DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 15/1998. számú határozatával 1998. december 31ei hatállyal megsemmisítette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 52. §a (1) bekezdésének második mondatát. Ez a mondat az alábbiakat tar talmazta: "Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak." A jogalkotó szándéka az volt, hogy az önkormányzati törvény akadályozza meg új , önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kialakulását. Az Alkotmánybíróság a törvény ezen részét bizonytalan tartalmúnak ítélte, amely jogbizonytalanságot eredményez. Az Alkotmánybíróság szerint az érintett település választópolgárainak joguk van az önállóság kezdeményezésére, az egyértelmű szabályozás érdekében törvényalkotást is kezdeményezett. A most benyújtott törvényjavaslat nemcsak a községgé nyilvánítás új szabályait tartalmazza, hanem komplett módon kívánja meghatározni a területszervez ési eljárás egészét. Kerüli a túlszabályozást, de minden területszervezési forma legfontosabb eljárási követelményeit tartalmazza. Ennek célja, hogy a döntéshozók - így az Országgyűlés és a köztársasági elnök - valamennyi szükséges információval rendelkezz enek, és mindenki számára egyértelműek legyenek az eljárási szabályok. Tisztelt Országgyűlés! A területszervezési döntéseknél minden esetben figyelembe kell venni a választási törvényeket is. A várossá nyilvánítás kivételével ugyanis minden területszervezé si intézkedés megváltoztathatja a választópolgárok akaratérvényesítő lehetőségét. Legjobban példázza ezt a községek megyék közötti átcsatolása. Külön előterjesztésben javasolta a kormány például, hogy az Országgyűlés Szárliget községet csatolja át Fejér me gyéből KomáromEsztergom megyébe. Ennek megtörténte azt jelenti, hogy a szárligeti választóknak az egyéni országgyűlési képviselőre, továbbá a megyei közgyűlés tagjaira leadott 1998. évi szavazatai Fejér megyében maradnak. KomáromEsztergom megyében azonba n senkinek sincs mandátuma, felhatalmazása a szárligeti választópolgároktól. A törvényjavaslat a hasonló esetek elkerülése érdekében azt a koncepciót tartalmazza, miszerint a területszervezési változások csak négyévente egyszer, a választás napjával valósu ljanak meg. Ezzel elérhető, hogy a választás már a területi változásoknak megfelelően történjen. Tisztelt Ház! 1990 után indokolt volt tág lehetőséget biztosítani a területszervezési változásoknak a korábbi kényszerű településegyesítések miatt. Az elmúlt é vekben azonban egyre kevesebb ilyen kezdeményezéssel találkoztunk, és ezek egyike sem igényelt azonnali döntést. A településszerkezet legfeljebb négyévente történő változási lehetőségét indokolja a nyugateurópai gyakorlat is. Amint
