Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
422 Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank beszámolójának gerincét a '97. évi makrogazdasági folyamatok, a monetáris politika bemutatása és elemzése képezi. A beszámoló értékeli a monetáris politika gazdasági, pénzügyi folyamatok alakításában játszott szerepét, utalva arra is, hogy a monetáris politika hatékonyságához a költségvetési, államháztartási politikával való összhangra van szükség. A monetáris politika eredményes ségét mind a törvényi szabályozás, mind a hazai és nemzetközi szakmai közvélemény elsősorban az infláció mértékének csökkentéséhez köti. Az árnyalt értékeléshez azt is vizsgálni kell, járte növekedési áldozattal az infláció csökkentése, és a külső egyensú ly tekintetében nem vezetette olyan feszültségek kialakulásához, amelyek később újabb inflációs nyomást generálnak. A fogyasztói árindex a '96. évi 23,6 százalékról '97ben 18,3 százalékra csökkent. Nem volt ennyire kedvező a kép az éven belüli inflációs folyamatokat sokak szerint jobban mutató 12 havi árindexek tükrében, hiszen a decemberi index az előző év decemberében mért 19,8 százalékról csak 18,4 százalékra csökkent. Az infláció éven belüli csökkentésének ütemét nagymértékben befolyásolta az energiaá rak '97ben bekövetkezett közel 35 százalékos növekedése, amely a hatósági árszabályozás mellett értelemszerűen nem függ a monetáris politika szigorától. A monetáris politika eszköztárába tartozó kamatpolitika a keresleti inflációs nyomás csökkentésével, m íg az árfolyampolitika a hazai termeléssel versenyző import árainak befolyásolásával járulhat hozzá az infláció csökkentéséhez. (16.40) 1997ben a jegybank óvatos kamatpolitikát követett, és - erről is hallottunk az elnök úrtól - nem előlegezte meg az inf láció csökkentését, így hozzájárult ahhoz, hogy a megtakarításokban való érdekeltséget megőrző pozitív reálkamatszint érvényesüljön. A csúszóleértékelés mértéke, amely '97 folyamán az év eleji 1,2 százalékról az év során két lépésben 1 százalékra csökkent, végül is azt eredményezte, hogy az importversenynek kitett körben az áremelkedés mértéke az átlagosnál kisebb volt. Felvetődik a kérdés: nem lehetett volnae a leértékelés mértékének nagyobb csökkentése révén gyorsabb inflációcsökkentést elérni? Hiszen tu djuk, hogy a leértékelés minden egyes százaléka megközelítően 0,5 százalékos áremelkedést generál. A jegybank beszámolója azt sugallja, hogy a leértékelési ütem nagyobb mértékű csökkentése ellentétes lett volna a magyar export versenyképességét megőrző cél lal. '97ben a GDP 4,4 százalékkal növekedett, és e növekedés húzóereje az export jelentős, közel 27 százalékos növekedése volt. Természetesen az export szempontjából kedvező árfolyampolitika mellett a gyors növekedésben meghatározó szerepe volt annak a t énynek, hogy a rendszerváltás óta a magyar gazdaságpolitika következetesen ösztönözte a külföldi beruházásokat, amelyek révén a tőkeszegény magyar gazdaságban versenyképes termékekkel, kedvező piaci elhelyezési lehetőségekkel jellemezhető új termelő kapaci tások jöttek létre. Az ipari termelés és az export növekedésének pozitívumai mellett a jelentés maga is kritikusan értékeli azt a tényt, hogy a növekedés még úgymond nem terült szét a gazdaság egészében, a húzóágak nélkül az ipari termelés példá ul csak 1,8 százalékkal bővült az ipar egészében tapasztalt közel 13 százalékos növekedéssel szemben. Kedvezőtlen fejlemény volt '97ben az is, hogy a 4,4 százalékos GDPnövekedéssel szemben a mezőgazdaságban termelt GDP még a '96. évi szintet sem érte el. Megjegyzem: a jól hangzó 4,4 százalékos GDPnövekedéssel sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Ezt ugyanis alapvetően a külföldi cégek, közöttük is a nagy, többségükben a vámszabad területeken működő multik termelték, amelyek '98ban jelentős profitrep atriálást valósítottak meg. Nem véletlen, hogy megbízható statisztikák szerint a magyar GNP sokkal alacsonyabb volt '97ben mint a GDP, nem sokkal több, mint a GDP fele. Ez pedig a hazai cégek gyengeségét érzékelteti. A gazdaság sebezhetőségét egyébként jó l mutatják a beszámolóban szereplő adatok, mint például az, hogy a gépexport 54 százalékát vámszabad területen működő cégek produkálták, vagyis azok a cégek, amelyek megkülönböztetett kedvezményben részesültek a többiekkel szemben. A fenti adatok
