Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
423 mutatják a gazdaság kiszolgáltatottságát, egyben magyarázzák a GDP és GNP közötti nagy különbséget. További, a gazdaság erősségét megkérdőjelező tény, hogy '97ben tovább nőtt a bérmunka, közel 75 százalékkal, ez azt mutatja, hogy továbbra is az olcsó munkabérrel v ersenyzünk. A bérmunka ugyancsak kiszolgáltatottságot jelent; tovább növeli az importot, hiszen minden anyag külföldről jön be ezekbe az üzemekbe. A multik továbbra is az otthoni beszállítóikkal dolgoznak, ezért exportjuk növelésének nagy az importvonzata. Valószínűleg ez is magyarázza azt, hogy éppen a gépekberendezések kategóriában nagyobb volt '97ben az import, mint az export. Most röviden tekintsük át a munkaerőhelyzet és annak életszínvonalösszefüggéseit. A foglalkoztatottság nem nőtt '97ben, pedig nőtt a termelés és az export. Ennek oka a termelékenység jelentős növekedése, ami egyben azt is aláhúzza, hogy a megvalósult béremelések nem okozhattak számottevő inflációemelkedést. Az 5 százalékos reáljövedelemnövekedés eloszlásáról nem szól a beszámol ó. Más adatok viszont érzékeltetik, hogy az 5 százalékos reáljövedelemnövekedés ugyancsak nem terült szét a gazdaságban. Ezt mutatja például az élelmiszeripari és a ruházati ipari hazai értékesítések csökkenése. '95től '97ig egyébként 13 százalékkal cs ökkent az élelmiszeripar és 9 százalékkal a ruházati ipar hazai értékesítése. A lakossági fogyasztás pedig '94ről '97re 7,7 százalékkal csökkent. Az 5 százalékos átlagbérnövekedés mellé kell tenni továbbá azt a mutatót is, amely a lakosság pénzbeni társ adalmi juttatásának és természetbeni társadalmi juttatásainak drámai csökkenéséről számol be. '94ről '97re a pénzbeni juttatás 25,2 százalékkal, a természetbeni juttatás 6,6 százalékkal csökkent. Az életszínvonal valódi alakulásáról - úgy gondolom - csak így kaphatunk reális képet. A jegybanki beszámoló kapcsán szólni kell a bankrendszerről is. A piaci verseny fontos szerepet játszott abban, hogy az 1994. évi több mint 8 százalékról 4 százalék alá csökkent '97ben a vállalati hitel- és betéti kamatok közö tti különbség. A csökkenő hitelkamatok hozzájárultak ahhoz, hogy visszafordult az az 199596. évi folyamat, amely szerint a vállalatok növekvő mértékben külföldi bankokhoz fordultak hiteligényeikkel, s így csökkent a magyar bankrendszer súlya a vállalati h itelezésben. A bankok privatizációja nyomán kialakult verseny nyertese tehát a hazai vállalati szektor, amely átlagosan - és a hangsúly az "átlag" szón van - olcsóban jutott hitelekhez. Sajnos a hitelhez jutási lehetőség is elsősorban a nagyvállalati kört érintette, a kis- és középvállalatok, a mezőgazdasági termelők helyzete ezen a téren lényegében nem javult. A bankrendszer működése kapcsán negatív tapasztalat '97ből, hogy jövedelmezősége romlott, aminek döntő oka a működési költségek gyors növekedése vo lt. Remélem, hogy a verseny előbbutóbb hatékony költséggazdálkodásra készteti a hazai bankokat is. A helyzetértékelésből - úgy gondolom - sokunk számára hiányzik a hozzávetőleg 1650 milliárd forintos adósságcsere pénzügytechnikai műveletének és különösen gazdasági hatásának elemző értékelése. Ami kimaradt az írásbeli beszámolóból, azt némileg pótolta - mint hallhattuk - az elnök úr szóbeli kiegészítője. A jövőben azonban, úgy gondolom, az ilyen horderejű kérdéseket a beszámoló nem mellőzheti. Tisztelt Orsz ággyűlés! Az éves beszámoló kapcsán a továbbiakban egy olyan kérdésről szeretnék szólni, amelyről az elnök úr is említést tett expozéjában, az előttem szóló képviselőtársaim is megemlítették, ez pedig a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése, ami az utóbbi hetekb en meglehetősen élénk érdeklődést, más oldalról vitát gerjesztett. Elviekben az ellenőrzés a jegybank tevékenységének egészére - beleértve az általa képviselt monetáris politikát is , illetve annak egyes részeire terjedhet ki. A pénzügyi világban meghatár ozó vélekedés szerint a jegybank függetlenségének garanciáját jelenti az, ha a jegybank a monetáris politikát a kormány gazdaságpolitikájával összhangban önállóan alakítja. A Magyar Nemzeti Bank tevékenységének egyéb területeit viszont indokolt hatékonyan ellenőrizni, különösen az olyan tevékenységeit, amelyek teljesen ellentétesek a jegybanki funkcióval. Itt elsősorban a jegybank
