Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
414 közgazdasági tankönyv szerint a jegybank elsődleges feladata, azaz a pénz értékállandóságának a biztosítása, nem lenne elegendő. 1991ben, amikor ezt a törvényt elfogadták, a Magyar Nemzeti Bank eszköztára messze nem felelt meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket egy modern nyugati államban, NyugatEurópában vagy az Amerikai Egyesült Államokban egy jegybank eszköztárához sorolni szokás. Az, hogy ez az eszköztár ma már szinte teljesnek tekinthető, nem kis mértékben a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak szakértelmét és alapos munkáját dicséri. Úgy gondolom, hogy amikor az 1998ban megválasztott Országgyűlés legnagyobb frakciójának nevében szólok a jegybank 1997. évi beszámolójáról, ezt mindenképpen meg kell említenem. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ahhoz, hogy a jegybank a feladatát el tudja látni, mindez messzemenően nem elengedő. A pénz világa ugyanis nem kis mértékben a bizalom világa. A pénz értékállandóságának megőrzéséhez bizalomra is szükség van. Bizalomra a gazdasági aktorok részéről a pénz iránt, és bizalomra mind a gazdasági aktorok, mind az egyszerű adófizető polgárok részéről a Magyar Nemzeti Bank mint eme függetlenség, mint az értékállandóság őrzője iránt. Úgy gondolom, ez egy rendkívül fontos kérdés, ez ért kell alaposan szólni a jegybank tevékenységének ellenőrzéséről. Az előbb említett jegybanktörvény az, amely a Magyar Nemzeti Bank kötelességévé teszi az Országgyűlés részére beszámoló elkészítését. Ez a beszámoló, amelyet most a kezünkben tartunk - ame ly egyébként megegyezik a jegybank 1997. évi éves jelentésével, amely nyilvánosan is publikálásra került , szeretném leszögezni, a mi megítélésünk szerint tartalmi és formai értelemben a szokásjognak és a törvényben előírt minimális követelményeknek telje s egészében megfelel. Ennek ellenére a Fideszfrakció nevében mégis egyfajta hiányérzetről kell beszámolnom. Mit jelent ez a hiányérzet egészen pontosan? Ha kezünkbe vesszük - ahogy Horváth János képviselőtársam a korábbiakban fogalmazott - a nagy terjedel mű, több mint 300 oldalas jelentést, akkor azt látjuk, hogy ebben a jelentésben a Magyar Nemzeti Bank, illetve annak munkatársai nagyon nagy figyelmet szentelnek annak, hogyan alakultak a gazdasági és a pénzügyi folyamatok 1997ben Magyarországon, hogyan a lakultak a jövedelmi folyamatok, melyek voltak a hitelintézeti rendszer működésének legfontosabb jellemzői, vagy a gazdasági szerkezetátalakulás jellemzői. Azaz ebből a jelentésből több mint 200 oldal szól arról, hogy mi a Magyar Nemzeti Bank véleménye az ország gazdaságának, a pénzügyi rendszernek, a gazdaságpolitikai intézményrendszernek az 1997es működéséről. És közel 25 oldal szól arról, hogy egészen pontosan tartalmi értelemben mit csinált a Magyar Nemzeti Bank 1997ben, és miért pont azt tette. Ugyan csak 25 oldal szól arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank számszerű gazdálkodása, üzemviteli tevékenysége egészen pontosan milyen volt 1997ben, és miért pont ilyen volt 1997ben. Azt kell tehát mondanom, hogy ez a bizonyos jelentés egyáltalán nem felhasználóba rát. Nem felhasználóbarát, hiszen én úgy látom - pontosan azért, mert ez megegyezik az 1997. évi jelentéssel , nem is ez volt az elsődleges célja a jegybank munkatársainak. Ez a dokumentum kiválóan alkalmas arra, hogy prezentálja azt a felhalmozódott szak mai tudást, ami a Magyar Nemzeti Bankban ma megtalálható. Ennek és a jegybank véleményének a folyamatos publikálása a monetáris politika szempontjából is rendkívül fontos. Ezt én dicséretesnek tartom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bankn ak nem kellene gondolkodni arról, hogy pontosan az előbb említett bizalom érdekében a másik két területről, tehát elsősorban az üzemviteli tevékenységről, a jegybank - ebben egyetértek az elnök úrral - örökölt és nem szükségszerű kereskedelmi tevékenységér ől, valamint elsődlegesen tartalmi működésének pontos indokolásáról részletes, áttekinthető és közérthető képet nyújtson minden, a gazdasági kérdésekben nem feltétlenül jártas országgyűlési képviselő részére is. Ez a bizalom megteremtésének egy rendkívül f ontos feltétele. Nézzük csak pontosan ezt a bizonyos jelentést. Az elnök úr említette, hogy 1997ben történt meg, egészen pontosan január 2ai értéknappal az adósságcsere a központi költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank között. Ennek az adósságcserének az egyszerű lebonyolításáról akkoriban folytak
