Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
413 A legfontosabb számokról itt már hangzott el tájékoztatás, de azért engedjék meg, hogy néhányat én is ideidézzek, amelyek alátámasztják azt a megállapítást, amely a költségvetési bizottságban is elhangzott: az átla gos növekedési ráta 4,4 százalék; a folyó fizetési mérleg deficitje 1 milliárd forint alatt, ez az összes hazai termék 2,2 százaléka; jelentősen csökkent az ország adósságállománya, ugyanakkor a reálbérnövekedés 5 százalék körül alakult. (15.50) Az októbe ri világgazdasági folyamatok értékelése is azt mutatta, hogy az MNB '97ben követett pénzügypolitikája jó irányú volt, ennek révén is mutathatott a magyar gazdaság megfelelő stabilitást a kritikus helyzetben. A bizottsági tagokat kiemelten érdekelte a csús zókiigazításos leértékelési rendszer jövője. A bizottsági képviselők osztották a jegybankelnök úr azon álláspontját, hogy ez sok más mellett olyan eszköz, amely képes arra, hogy megfelelő irányba befolyásolja az inflációs várakozásokat. Ha visszaemlékszünk , akkor ez nem teljesen volt természetes néhány politikai tényező részéről. A gazdaság szereplőinek magatartását, a külgazdasági folyamatok alakulását ugyanakkor úgy ítéltük meg, hogy jó reményünk van arra, hogy néhány éven belül megváljunk a csúszóleérték elés rendszerétől. Azonosan ítéltük meg a gazdasági bizottsággal az adósságcsere nettó hatását, azaz értékeltük azt az erőfeszítését az MNBnek, amelynek következtében az adósságcsere a költségvetés konszolidált mérlegét nem terhelte. A költségvetési bizot tság ülésén tájékoztatást kaptak a képviselők az MNB ellenőrzését biztosító intézményi rendszerről, a bank működési költségeinek alakulásáról, amely jelentős mértékben csökkent az utóbbi időben. A gazdasági bizottság országgyűlési határozatáról hosszú, érd emi vita értelemszerűen februárban már nem alakulhatott ki. Mind a Magyar Nemzeti Bank jelentését, mind az országgyűlési határozati javaslatot a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette. Köszönöm, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder Ján os) : Még mielőtt újabb hibát követnék el, szeretném megkérdezni, hogy vane más olyan bizottság, amely megtárgyalta ezt a beszámolót. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Akkor rátérhetünk a képviselői hozzászólásokra. Ahogy ezt az imént má r mondtam, az írásban előzetesen jelentkezők sorrendjében adom meg a szót, elsőként Rogán Antal képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt; őt követi majd Tardos Márton, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank speciális jogállású, állami tulajdonú részvénytársaság, amelynek függetlenségét 1991 óta Magyarországon törvény garantálja. Ezt a törvényt 1991ben az első szabadon választott Országgyűlés fogadta el, és hogy az itt lefekte tett függetlenség elvével egyetért, azt az 1994 és '98 között működő Országgyűlés kormánypárti többsége is többször szóban garantálta. Szóban, mert persze ez nem akadályozta meg őket abban, hogy 1994 decemberében politikai nyomásgyakorlás útján lemondásra kényszerítsék a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökét, Bod Péter Ákost. Ez az a bizonyos jegybanktörvény, amelyet 1991ben fogadott el a Ház, amely egyrészről garantálja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, biztosítja a monetáris politika viteléhez szükséges eszköztárat, és felállítja, illetve rendelkezik azon testületek felállításáról, amelyeket az elnök úr is említett a beszámolójában, s amelyeken keresztül figyelemmel lehet kísérni a Magyar Nemzeti Bank mindenkori működését, tevékenységét. Mindez persze ah hoz az elsődleges feladathoz, amely minden
