Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a beszámoló előterjesztője:
405 A jegybanknak természetesen be kell számolnia a parlament és a tágabb közvélemény előtt is, hogy mennyire volt sikeres a monetáris politika kitűzött céljának az elérésében, illetve ha ez nem sikerült vagy nem teljesen sikerült, en nek okairól. A beszámolás kötelezettsége az egyik alapfeltétele a jegybanki függetlenségnek. A második metszet, amelyen keresztül a jegybanki ellenőrzés kérdése megközelíthető, a jegybank működésigazdálkodási tevékenységének az ellenőrzése. A működésigaz dálkodási költségek közé tartoznak az általános működési költségek, a bérköltség, a létszámgazdálkodás, a működéssel kapcsolatos beruházások, a jóléti és egyéb költségek, a banküzemi költségek, illetve a különböző járulékok. Ezek nagyságrendje, amint az az éves beszámolónkból is látszik, az elmúlt években, így 1997ben 11 milliárd forint körül alakult. Alapvetően fontos kérdés, hogy ezen a területen takarékos gazdálkodás, szigorú, folyamatos és hatékony ellenőrzés valósuljon meg. Ennek illusztrálására csak három adatot szeretnék felhozni, ha megengedik. 1997ben 1996hoz képest a Magyar Nemzeti Bank működésigazdálkodási költségei összesen kevesebb mint 1 százalékkal emelkedtek, és 199497 között a Magyar Nemzeti Bank működésigazdálkodási költségei reálérté kben harmadával csökkentek. (15.10) Mindez a folyamatos intézményfejlesztés, profiltisztítás 1995ben megkezdett folyamatának eredménye. 1997ben úgynevezett nullabázisú költségtervet készítettünk, amely elengedhetetlen feltétele volt a radikális költségcs ökkentésnek. Példátlan mértékű, 1235 fős létszámcsökkenés ment végbe 1994 és '97 között. A létszámcsökkenés körülbelül háromnegyed része változatlan feladatok ellátása mellett zajlott le. A béremelkedés a bértömeg abszolút csökkenése mellett tette lehetővé 1997ben a 17,5 százalékos differenciált béremelést, amely az ÉTajánlás keretei között maradt. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy milyen ellenőrzési rendszer húzódik meg ezen változások - hadd mondjam ezt , eredmények mögött. Egyré szt az MNB belső, a szervezetet is alapvetően érintő intézkedései, másrészt a belső ellenőrzés rendszerének, harmadrészt pedig a külső ellenőrzések és felügyeletek radikális átalakításának, szigorításának a következménye. Először szeretnék a belső működési rendszerről néhány szót szólni. A belső működési rendszer átalakítása 1994ben kezdődött, 1995ben nagymértékben felgyorsult, és kiterjedt a bank valamennyi területére. Ennek hatására mára alapvetően kialakult egy modern jegybank működési, szervezeti és d öntési rendszere, a jegybanktanácssal, az igazgatósággal, a különböző operatív bizottságokkal kiegészülve. A második eleme az ellenőrzéseknek a belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés alapvető változásaként független alrendszerként alakult ki. 1995ben, jegyb ankelnökké történt kinevezésemet követően azonnal kezdeményeztem a belső ellenőrzés függetlenítését, a jegybank felügyelőbizottságának bevonását a belső ellenőrzés vezetésének kialakításában, kinevezésében, illetve a munkáltatói jogok közös gyakorlásában. A belső ellenőrzést ennek megfelelően függetlenítettük, és a felügyelőbizottság, illetve a jegybank elnökének együttes felügyelete alá helyeztük. '96ban a felügyelőbizottság és az igazgatóság megvitatta és jóváhagyta a belső ellenőrzés új koncepcióját, ki adta az erre vonatkozó belső utasításokat, természetesen a felügyelőbizottsággal összhangban. Ennek lényege az, hogy a jogi szabályszerűség hagyományos vizsgálatain túl a működés kockázatainak folyamatorientált feltárására, a munkafolyamatokba épített elle nőrzésre, a rendszerek önvédelmi képességének megerősítésére, a megelőzésre helyezte a hangsúlyt. 1998ban elkészült az ellenőrzési kézikönyv, egységes módszertani követelményeket, eljárásokat, magatartási normákat kialakítva. A belső ellenőrzés jogállása, feltételrendszere, módszertana és eszköztára ma már teljes mértékben kielégít minden nemzetközi és hazai követelményt. A vizsgálatok számát is érdemes felsorolni, évente meghaladta a harmincat a különböző belső ellenőrzési vizsgálatok száma. Az elkészült vizsgálatok jegyzőkönyvei természetesen a felügyelőbizottság rendelkezésére álltak, és ezen keresztül a mindenkori kormány, azaz a Pénzügyminisztérium rendelkezésére álltak.
