Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a beszámoló előterjesztője:
403 A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Most soron következ ik a Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája és a határozathozatal . Az előterjesztéseket J/7. és H/725. számokon kapták kézhez. Szeretném megkérdezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank előadója jelen vane már. (Dr. Surányi György jelzi, hogy igen.) Elnézést, nem vettem észre Surányi Györgyöt. (15.00) Megadom a szót Surányi György úrnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, a beszámoló előt erjesztőjének. DR. SURÁNYI GYÖRGY , a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a beszámoló előterjesztője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megtisztelő feladat a Magyar Nemzeti Bank elnökeként első ízben a parlament nyilvánossága elé lépni a jegybank beszámolójával. Eng edjék meg, hogy a beszámoló előtt a mai nap legfontosabb és kiemelkedően legjobb hírével kezdjem mondandómat: 12 év óta először, 1987 óta az infláció mértéke 10 százalék alá csökkent, azaz egy számjegyűvé vált, január végével 9,8 százalékos. (Taps.) A Magy ar Nemzeti Bank és az általa 1995 márciusa óta követett szigorú monetáris politika is, úgy vélem, elengedhetetlen szerepet játszott a dezinfláció máris jól körvonalazható folyamatában. E parlamenti ülésnek tárgya az 1997ről szóló éves jelentés, ám annak v itája kissé megkésett. Lassan egy éve készítettük el és nyújtottuk be az Országgyűlésnek a beszámolónkat, de a választások miatt csak most került sor a plenáris ülésen való előadására. Ezért csak néhány, kiemelten fontos elvi kérdéssel szeretnék foglalkozn i. 1996 őszétől, közel egy évtizede először, a gazdaság gyorsuló növekedése csökkenő inflációval, a külső egyensúly jelentős javulásával s ami a legfontosabb, a lakosság reáljövedelmének majd 5 százalékos emelkedésével párosult. A gazdasági növekedés üteme elérte a 4,6 százalékot, amire az 1970es évek óta nem volt példa. A gyors növekedés fenntartható növekedésnek bizonyult. A szigorú gazdaságpolitika, költségvetési kiigazítás, a transzparens monetáris politika fokozatosan kezdte meghozni az eredményeit. A z államháztartási hiány 1995 és '97 közötti radikális csökkenése megteremtette a feltételeit a tartós, fenntartható növekedésnek. Noha a kiigazítás rendkívül fájdalmas volt társadalmi és egyéni értelemben is, visszatekintve elmondható, hogy mára megteremte tte a régió leggyorsabban fejlődő, leggyorsabban növekvő gazdasági növekedésének feltételeit. Ez a növekedés alapvetően export- és beruházásvezérelt, de '97ben, s különösen '98ban, egyre inkább a fogyasztás növekedésgyorsító szerepe is jelentkezik. A 90es évek mikroökonómiai átalakulásának, a jogi és intézményi keretek reformjának, a tulajdonviszonyok radikális változásának eredményeként 199394 fordulóján példátlanul gyors termelékenységnövekedés vette kezdetét. A megfelelő makrokeretek kialakítását köv etően ez vezetett el az elmúlt két év igen gyors növekedéséhez. A Magyar Nemzeti Bank ebben az időszakban is a legfontosabb feladatának az infláció és az inflációs várakozások letörését tekintette. Különösen ez utóbbi bizonyult rendkívül nehéz feladatnak. A jegybank konzervatív, óvatos politikát folytatott, olyan politikát, amely a piac valamennyi szereplője számára kiszámítható, előrelátható és átlátható. Ezzel fokozatosan sikerült javítani a monetáris politika, illetve - bízunk benne - a Magyar Nemzeti
