Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
379 Köszönöm, képviselő úr. Hegyi Gyula képviselő úr következik, MSZP, kétperces felszólalá sra. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Dán János képviselőtársam hozzászólása ragadtatott egy rövid megjegyzésre. Ő azt mondta - és mélyen egyetértek vele , hogy ez a törvény akkor jó, ha nemcsak a nemdohányzó kat, hanem a dohányzókat is védi, legalább olyan értelemben, hogy mérsékelni, ritkítani kényszerülnek ezt a rossz szokásukat. Ezért terjesztettem be azt a módosító indítványt, amely a törvény címét megváltoztatná, "dohányfüstmentes környezetért" szerepelne , és természetesen folytatódna a törvény címe úgy, ahogy van. Őszintén remélem, hogy ez nem egy politikai, ellenzéki indítvány, hanem szerintem egy jobbító indítvány, és őszintén remélem, hogy ezek szerint - ha ennyire egyetértünk a szellemében - akkor a t isztelt kisgazda- és többi kormánypárti képviselők is támogatni fogják a kormánnyal együtt. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra következik Gémesi György képviselő úr, MDF; őt követi Bauer Tamás képviselő úr. DR. GÉMESI GY ÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A dohányzásellenes törvény megalkotásakor különösen nehéz helyzettel kell szembenéznünk. A problémák két kérdéskörhöz kapcsolódnak. Az első a társadalom döntő többségének érintettsége aktív dohányosként vagy épp en passzív, szenvedő félként. A magyar népesség szinte száz százaléka érintett ebben a kérdésben. Másfelől nézve a dohánytermékek termesztése, gyártása és terjesztése mára hatalmas üzletté, iparággá vált, az itt forgó milliárdos nagyságrendű összegek milli árdos nagyságrendű tételeit jelentik a költségvetésnek, az államháztartásnak. Ezek az összegek persze azt is jelentik, hogy a dohányiparhoz érdekek sűrű szövedéke kapcsolódik. A körültekintő eljárás tehát indokolt, de még a legkörültekintőbb gondolatmenet sem találhat kivetnivalót abban a két nézőpontban, amelyből szemlélve a dohányzásellenes törvény meghozása - hogy úgy mondjam - égetően szükségszerű. Melyek is ezek a megközelítési módok? Az első a már említett anyagi oldal, a bevétel és a kiadás kényes eg yensúlya. Mert igaz ugyan, hogy a dohánytermékekhez kapcsolódó adók a bevétel fontos részei, de meg sem közelítik azokat a költségeket, amelyek a kiadási oldalon keletkeznek a gyógykezeléseknél. A dohányzás egészségkárosító hatása bizonyított, az így kiala kuló betegségek gyógyítási költségei pedig döntően az államháztartást, a társadalombiztosítást terhelik. Úgy is mondhatnánk: a dohányzás valódi árát az egész társadalom fizeti meg. Nem véletlenül hozták, hozzák NyugatEurópában és az Egyesült Államokban az egyre szigorúbb törvényeket, rendeleteket, nem véletlenül sorolják a komoly rizikófaktorok közé a dohányzást a nagy nyugati biztosítótársaságok is. Másodszor: az emberi oldalra szeretnék kitérni. Másodszor, de fontossági sorrendben messze legelöl a követk ező magyar nemzedék egészségi állapota áll. A felmérések kimutatták, hogy a fiatalok Magyarországon egyre korábban veszik először kezükbe a cigarettát, és ami még borzasztóbb, a dohányzók körében nő a fiatalkorú lányok száma. A most fiatalkorú lányok pedig a következő generáció édesanyái lesznek. Mindent meg kell tennünk gyermekeink védelmében, és mindent meg kell tennünk az elkövetkezendő években születendő magyar gyermekek érdekében! Sem közéleti emberként, sem orvosként, sem sportemberként, sem apaként n em tudok egyetlen olyan érvet sem elfogadni, legyen az bármiféle anyagi érdekkel is támogatva, amely alapján megkockáztathatnánk az ő jövőjüket. Felszólalásom elején az előttünk álló munkához képviselőtársaim körültekintését kértem, s ezt a kérésemet most megismétlem.
