Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
377 hogy a dohányzásnak mint viselkedésnek a társadalmi elfogadottságát csökkentse, és a nemdohányzás váljék a követendő modellé. Az Egés zségügyi Világszervezet, a WHO egy országos dohányzásellenes program részeként olyan elemeket javasol, mint fogyasztáscsökkenést ösztönző adó- és árpolitika, a dohányreklámozás tiltása, oktatási programok, a nikotintartalom szabályozása, a leszokást ösztön ző tanácsadás és leszokás támogatása. Csak csendben jegyzem meg, hogy a magyar társadalombiztosítás több próbálkozás ellenére nem támogatja az ilyen gyógyszereket és gyógymódokat - legalábbis egyelőre nem támogatja. Ugyanakkor kívánatos a törvényi szabályo zás olyan kérdésekben, mint a nemdohányzók védelme érdekében a dohányzás korlátozása a közterületeken. Ennek ez a javaslat eleget tesz, mint ahogy annak is, hogy a figyelmeztető feliratok teljesebbek legyenek; ugyanakkor azonban - mint ahogy erről több kép viselőtársam szólt - adós a törvénytervezet a reklámozás minden formájának tiltásával. Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Parlament is hosszú utat tett meg 1980 óta, amikor még Sir David Nicholson azzal tudta leverni az ilyen javaslatot Strasbourgban, hogy n em szabad levágni az aranytojást tojó tyúkot, hiszen a dohányipar óriási adófizető. Nos 1998. július 30án életbe lépett a 98/43. európai uniós direktíva, miszerint a tagállamoknak legkésőbb 2001. július 30áig olyan szabályozást kell bevezetniük, amelynek keretében tilos a dohánytermékek direkt és indirekt reklámja. És itt van hiányérzetem, hogy most nem élünk azzal a lehetőséggel - legalábbis az előterjesztés ezt az esélyt nem próbálja megragadni , hogy korrigálja, pótolja a mulasztást, amelyet ez a parl ament a gazdasági reklámszabályozásnál elkövetett, amikor, sajnos, az egészségvédelem szempontjai alulmaradtak. Én a magam részéről mindenképpen szükségesnek tartom, hogy ennek a törvénynek a keretében legyen mód a gazdasági reklámtevékenységről szóló törv ény újbóli megnyitására és az eurokonform szabályozásra. Van az Európai Uniónak egy másik direktívája is, amely a dohánytermékek kátránytartalmát maximálta. Mint ismeretes, 1997. december 31. után az Unió tagállamaiban csak maximum 12 milligramm kátrányt t artalmazó cigaretta hozható forgalomba. Ott van baj, hogy tudomásom szerint Magyarország derogációt kért a cigaretták kátránytartalmára vonatkozóan, így, sajnos, várható, hogy a magas kátránytartalmú, ezáltal nagyobb mennyiségű rákkeltő anyagot felszabadít ó cigaretta kerül majd be az országba, tehát konzerválunk egy elmaradottabb gyártási folyamatot is a dohánygyárakban és Magyarországon is a magyar termelők körében. Mindenképpen javaslom, hogy a kormány vizsgálja felül ezt a derogációkérést, már csak azért is, mert az Unió további szigorításra készült a dohánytermékek károsnyagtartalmára vonatkozóan. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző hozzászólók már többször említették a tervezet vendéglátóipari szabályozásra vonatkozó javaslatait. Az idegenforgalmi biz ottság elnökétől is hallottuk, hogy vitát váltott ki ez a javaslat, én magam is kaptam leveleket a vendéglátóipar érdekképviseleteitől: forgalomcsökkenéstől tartanak. Nézzük csak meg, hogy milyen lehetőségek is vannak! Egyrészt van a teljes tiltás lehetősé ge. Ezzel a tervezet nem él, de azt meg kell jegyeznem, hogy például Kaliforniában négy éve tilos minden étteremben dohányozni, és ezalatt egyáltalán nem csökkentek a turizmusból származó bevételek, sőt, az 1995. évi 54 milliárd dollárról 1997re 62 milliá rd dollárra emelkedtek. New Yorkban 1995 óta tilos dohányozni az éttermekben, és ezalatt az éttermekben 18 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ez idő alatt a városban 6 százalékkal nőtt a vendéglők száma. A megszólított étteremtulajdonosok ott úgy nyilatkoznak, hogy egyszerű matematika: a lakosság 25 százaléka dohányzik - ez az amerikai arány - és 75 százaléka nem, azóta a nemdohányzók sokkal gyakrabban étkeznek étteremben, és persze ez jót tesz az üzletnek. A magyar tervezet az elkülönítést javasol ja, hozzáteszem, hogy ehhez képest a tulajdonos választhatja a dohányzás betiltását. Ezt helyesnek tartom, azonban Béki Gabriella képviselőtársammal szándékozunk olyan módosító indítványt benyújtani, hogy ezt kiegészítendő be
