Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
373 Tisztelt Ház! Hogy mennyire káros és tiltást érdemlő a dohányzás, azt jól mutatja az előbb említett háttéranyag és az abból kiemelendő néhány gondolat. Nem ismételném meg, hiszen előttünk van, inkább egy új aspektusból világítanám meg, mert erről a készítői is - véleményem szerint - megfeledkeztek; természetesen ettől még az anyag jó, csak lehet egy másik szempontból is szemlélni. Arról van szó, hogy csak a dohányosok egészségkárosodásáról beszél, az ő elhalálozásukról és a kieső jövedelmükről, il letve az így keletkező pluszköltségekről, ez azonban téves, mert legalább ennyi ember, de véleményem szerint inkább kétszerese az, aki a passzív dohányzás, illetve füstszívás miatt ugyanígy veszélyeztetett és szintén kiesést okoz. Ez a szempont azért lénye ges, mert ez a törvény pontosan róluk, rólunk szól, akik nem dohányzunk, tehát a nemdohányzók védelméről. A helyzet pedig sokkal tragikusabb akkor, ha arról az oldalról nézzük, hogy minden gyermek ki van téve a passzív dohányosnak, mert nem tud ma a gyerme k úgy elmenni óvodába, iskolába és egyéb helyre, hogy legalább egyszer dohányfüsttel telített, zárt térben ne tartózkodna, és ez a legtragikusabb, hiszen az élete már eleve rengeteg problémával terheltetik meg, ami a későbbiekre rendkívüli mértékben kihat. Ha elfogadjuk ezt a felvetést, akkor a kimutatott összegek, amelyek az anyagban szerepelnek - tehát a betegségeket és egyéb statisztikai számokat , akkor nyugodtan megszorozhatjuk kettővel, illetve hárommal, és máris teljesen más képet kapunk, mint amit egyébként a teljesen reálisan kimutatott háttéranyag mutat, csak erről nem szabad megfeledkeznünk, hogy ez a szorzó legyen benne. És ahogy említettem, a gyerekeknél például egy gyerekkorban jelentkező asztma az élete végéig elkíséri a gyermeket, tehát még nem is kettes, hármas szorzó, hanem a sokkal nagyobb szorzó az indokolt. Az anyagból kivett számítások mutatják - szintén csak dohányosokra vetítve , hogy jelenleg a világon mintegy hárommillió ember hal meg a dohányzás miatt, de ez húsz év múlva tízmilli ó is lehet. Tehát rendkívül nagy a növekedés, mintegy háromszoros tíz éven belül. Azt gondolom, hogy ez egy rendkívül erős trendnek fogható fel. Más felmérés szerint 513 százaléknak veszik az összes halálozáson belül a dohányzás miatti halá lesetek számát. Ennél szomorúbb képet kaphatunk azonban, ha a megyei lapban Kovács Tibor írásából merítünk, aki az országban bekövetkezett 140 ezer halálesetből 40 ezret tulajdonít a dohányzásnak, ez pedig 29 százalék, és én itt érzem igazolva magam, amiko r azt mondom, hogy azt a bizonyos 513 százalékot és minden számot meg kell szorozni legalább kettővel, hárommal, mert a passzív dohányzásból is ez ered. Azt gondolom, ezért is van realitása annak, amit mondtam, hogy a passzív dohányosok miatt kettővel, il letve hárommal szorozni kell ezeket a számokat. A legszörnyűbb viszont az, ha belegondolunk abba, hogy a dohányzás miatti haláleseteknél 90 százalékban megelőzhetőek lennének ezek a halálesetek. Érdemes tovább mazsolázni, illetve a figyelemfelkeltés vagy i nkább az elrettentés és a passzív dohányzás veszélye miatt még idézni ebből a lapból. A nemdohányzó emberek azért veszélyeztetettebbek talán, mint a dohányzók, mert az úgynevezett mellékáram füstjét szívják, ami alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik, így tö bb benne a rákkeltő anyag, és a káros gázok is nagyobb mennyiségben találhatók, mint a szénmonoxid és a nitrogénoxid. Ezen anyagok a nemdohányzóknál - sajnos, úgy látszik, jó alany vagyok, mert nálam ez megjelenik, ha dohányzó emberrel beszélek - szemvis zketést, szemégést, fejfájást, hányingert és szédülést okoz. A füstben a főbb elemeken kívül mintegy négyezer vegyület található - hihetetlen a vegyületek száma , és azt gondolom, ezek közül egyikre sem mondhatjuk azt, hogy valamilyen formában emberbarát lenne. Ilyen, hogy néhányat én is kiemeljek - már korábban kiemelték képviselőtársaim , a kátrány, amelyből, mint tudjuk, tíz év alatt egy kiló jut a tüdőbe, amitől természetesen az ember különböző formában megszabadul, tehát ezt is valahova a környezetéb e juttatja, azt gondolom; azonkívül a nikotin, amely hihetetlen erős sejtméreg, és mintegy hat másodperc alatt felszívódik és hat a központi idegrendszerre, kétszer olyan gyorsan, mint a heroin. Nagyon érdekes, majd később még erre visszatérek, miközben a drogok ellen rendkívüli módon küzdünk, aközben a gyerek hat
