Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KELEMEN ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
38 úgy ítélem meg, hogy jó irányba haladnak. Magyarországnak hozzá kell járulnia ehhez. A magyar külpolitikának most antól folyamatosan olyan kérdésekkel kell felelősségteljesen ütköznie és álláspontját kialakítani, amelyeket korábban páholyból szemlélhetett. (15.50) Hiszen nem volt igazából tényezője számos olyan esetleges konfliktusnak, globális, világpolitikai kihívás nak, amelynek a NATO tagjaként ma már egyenrangú alakítója és résztvevője lehet. Ez tehát egyszerre kihívás, de másfelől persze kötelesség is. Amikor csatlakozunk a NATOhoz, tudnunk kell, hogy nemcsak a védelemből származó előnyöket, hanem az ehhez tartoz ó kötelezettségeket is vállalnunk kell. Úgy gondoljuk, hogy vállalni is fogjuk, és vállalni is tudjuk, és amennyiben a magyar kormány a külpolitikájában ezeket az elveket követi, annyiban úgy érzem, hogy a felelős ellenzék részéről ezekben a törekvésekben támogatásra fog lelni. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fog meglepetést okozni az önök számára, már korábban is említettem, most végezetül ismételten szeretném leszögezni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége feltétel nélkül és fenntartás nélkül támogatni fogja a holnapi szavazás során a törvényjavaslatot, annak mindkét elemét, a csatlakozás kinyilvánítását éppúgy, mint a washingtoni szerződést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban, valamint a kormánypárti padsorokban.) E LNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra következik Kelemen András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum nevében felszólalni kívánó képviselő. Önt illeti a szó, képviselő úr. DR. KELEMEN ANDRÁS , az MDF képviselőcso portja részéről: Tisztelt Ház! Amikor az MDF nevében felszólalok országunk NATOcsatlakozásának e meghatározó pillanatában, akkor bocsássák meg nekem, hogy elsősorban nem is az ülés résztvevőihez, hanem Magyarország népéhez kísérlek meg szólni. Nem azért, mert túlértékelem magam, hanem azért, mert a fejlett világhoz való kapcsolódásunk folyamatában az a legfontosabb, hogy az egyszerű emberek értsék meg minél jobban törekvéseinket. Márpedig a mindennapi létfenntartási gondok között élő ember számára, aki ott hon félve számolgatja, hogy havi fizetése elég lesze élelemre és rezsire, s azon szorong, hogy ki ne lyukadjon a cipője, le ne szakadjon róla a ruha, mert az nem fér a havi költségvetésébe - és Magyarország dolgos lakosságának is gyakran ilyen szintűek a gondjai, még a Dunától Nyugatra eső falvakban is, bármilyen biztató is az ország gazdasági helyzete , szóval ilyen körülmények között hogyan fogja föl azt, hogy mekkora hatással lehet az ő számára, a családja számára az, ha ma átlépjük, vagy rövidesen átl épjük a NATO kapuját. Nyomasztó gondjai között nem tudja annyira felemelni a fejét, hogy meglássa: ha nem kerülnénk be a NATOba, akkor örvénylő erők néhány éven belül kompországunkat megint a keleti partra, vagy éppen a mélybe rántanák. Oda, ahol még a mu nkaviszonyba rekedt dolgozók is hiába várják hónapról hónapra bérüket, ahol fennmaradt a megöröklött áruhiány, ahol a hatalom már nem tudja megvédeni alattvalóit sem a természeti, sem az ipari katasztrófáktól, sem a maffia véres uralmától, de gyakran még a belháborútól, a véres nemzetiségi leszámolásoktól sem. Nem hallja meg, hogy vannak országok, amelyek mindent elkövetnének, hogy közelebb kerülhessenek a NATOhoz, mert a külső megtámadás elleni védelmen túl ez jelentheti a biztonság olyan szintjét, melyen már a munkahelyet teremtő befektetések is megjelennek. Ehelyett megriad, ha a NATOcsatlakozás költségeiről hall. S múltból örökölt tévismeretei egy ellenünk támadó nyugati szövegségről szólnak, amelyben a szövetségesi lét a Varsói Szerződésben szerzett t apasztalatok alapján azt jelenti, hogy hazánk csatatérként, fiaink ágyútöltelékként szerepelnek agyondekorált főkatonák terveiben.
