Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "A polgári kormány jutalma, avagy miért növekszik ismét a munkanélküliség?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3473 nemhogy nem tudták megállítani ezt a kettészakadást, hanem ez nagyon nagy mértékben tovább növekedett. Hosszú távon arra is érdemes emlékeztetni - ebben persze minden rendszert váltó kormány felelőssége megvan , hogy míg '89ben az aktív korúak 75 sz ázaléka dolgozott Magyarországon, addig tíz évvel később csak 53 százalékuk. Ha tehát azt nézzük, hogy 1565 év között az összes lakosság hány százaléka dolgozik, ez 53 százalék, a legalacsonyabb arány egész Magyarországon. Ezek alapján gondolom, jogos a k érdés, amit államtitkár úrnak felteszek, hogy a munkanélküliség növekedése miért mutat ilyen kedvezőtlen irányokat, és mit kíván tenni a kormány ennek mérséklésére. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére dr. Őry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kép viselő Úr! A statisztikák olvasása is, úgy látszik, egy komoly mesterség. Nem tudom, milyen statisztikát olvasott a képviselő úr, de legjobb tudomásom szerint a munkanélküliség folyamatosan és évek óta csökken, tehát ha tendenciáról lehet beszélni, akkor a rról a tendenciáról lehet beszélni, hogy milyen mértékben csökken a munkanélküliség. Ez egyébként az elmúlt években folyamatosan bekövetkezett és felgyorsult. Ha az előző három évet veszem alapul, akkor 4,6, 3,7, 2,2 százalék volt, tehát mindenféleképpen p ozitív folyamatról van szó. A munkanélküliek számának az alakulását egyébként nem mindegy, hogy mikor és melyik hónapban nézzük, hisz' itt egy olyan jelenségről van szó, amelyet jelentős szezonális ingadozások jellemeznek. A legutóbbi adatok megint azt mut atják, hogy ha a tavalyi, azonos időben összehasonlított számokat vesszük alapul, akkor a munkanélküliség valóban nagyon kicsivel nem nőtt, hanem éppen csökkent. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen statisztikát nézünk: a KSH által készített statiszti kát, vagy az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által közzétett statisztikákat. (16.30) A tendencia egyértelműen az, hogy csökken a munkanélküliség. A kérdésében, amelyet írásban megkaptunk, de a képviselő úr az interpellációjában most nem tért ki rá, utal az értelmiségiek körében bekövetkezett munkanélküliségre és ennek hátrányos körülményeire. Ebben van igazság. Az is igaz, hogy adott esetben előfordulnak diszkriminációk, de ezeknek a technikái nem egyegy kormányzati intézkedés, nem egyegy pillanatn yi helyzet, sőt nem is egyegy év teendői kapcsán oldhatók meg. Tehát azt kell mondanom, hogy a munkanélküliség különféle számait, az aktív és az inaktív népesség egymáshoz viszonyított arányait, tehát azokat a tendenciákat, amelyek ma mind a gazdaságot, m ind a társadalom korösszetételéből adódó negatív folyamatokat jelentik, ebben eddig sem volt, és ezután sincs vita sem a kormánypárt, sem az ellenzék között. Azokat az elhatározásokat, amelyeket tettünk, az a gazdaságpolitika, amely beindult, egyértelműen ezeknek a tendenciáknak, ezeknek a folyamatoknak a kedvezőbbre változását mutatják. Az pedig, hogy szezonális ingadozásokból, az egyik hónap, a másik hónap kiugró vagy csökkenő számaiból eltúlzó következtetéseket vonjunk le, hasznos és népszerű dolog lehet adott esetben nyilvánosság előtt, kihasználva a parlament nyilvánosságát; de nagyon kevés köze van, mondhatnám azt is, hogy szinte semmi köze nincs a tényleges folyamatokhoz, a munkanélküliség tényleges alakulásához. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
