Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója:
3397 Semmi más nem történik, tisztelt képviselőtársaim, mint az elmúlt három évben kialakult intézményrendszer korrekciója, továbbépítése. A kistérségi és a megyei intézményrendszer úgyahogy kialakult, országos szinten is kialakult az intézményrendszer, és ennek a láncszemnek a leggyengébb része volt a regionális intézményrendszer, hisz' - röviden azt mondhatnám - itt a szerveződés az önkéntességen alapult, ahogy er re a miniszter úr utalt is, és ezt az önkéntességet valamilyen szigorúbb és meghatározottabb törvényi rend váltja fel, amikor ez a törvénytervezet visszautal a 35/98. országgyűlési határozatra. Itt törvényben szabályozott régiók jönnek létre, amelyek már m ásképp fognak megfelelni az Európai Unióban megszokott NUTSII. szintnek. Kétségtelen, hogy volt vita abban a kérdésben, Veres János konkrétan és korrektül utalt erre, hogy az ő álláspontjuk szerint itt gyakorlatilag államosításról van szó, arról, hogy a r égiókat megszállja az állam; a mi álláspontunk pedig az, hogy teljesen természetes, hogy a régiók szintjén már megjelenhet az állam dominanciája. Ne butítsuk egymást azzal, hogy az Európai Unióban elvárás lenne ilyen tekintetben valamifajta szubszidiaritás ! Jelesül Portugália példáját hozta fel az államtitkár úr ennek bizonyítására: Portugáliában a regionális építkezés teljesen állami dominanciájú, mégsem vitatjuk azt, hogy az elmaradott Portugália nagyon sikeresen felelt meg az európai uniós csatlakozás so rán annak a területszervezésnek, annak a vidékfejlesztésnek, amit mi csak irigyelni - és remélem, majd megvalósítani is - tudunk ezen az intézményrendszeren keresztül. A kormánypárti képviselők azzal is egyetértettek, hogy indokolt a regionális fejlesztési tanácsok elkülönítése az úgynevezett térségi tanácsoktól, szemben a most hatályos törvénnyel. Ennek kifejtésére az általános vitában talán majd lesz lehetőségem. A költségvetési bizottság ülésén szóba került a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei t erületfejlesztési tanácsok jogállásának problematikája is. Amikor az előző Országgyűlés elfogadta a törvényt, hosszas viták voltak arról, hogy mi legyen ennek a jogállásnak a tartalma. Itt sajátos jogi személyek jöttek létre, amelyek tekintetében a most ha tályos törvény úgy fogalmaz: gazdálkodásukra a költségvetési szervek gazdálkodási szabályai vonatkoznak. Mérlegelés után végül is belenyugodtunk és nem is boncolgattuk ezt a kérdést, elfogadtuk azt az álláspontot, hogy nincs jobb megoldás, mint ahogy a jel enleg hatályos törvény szabályoz. Abban sem volt vita köztünk, Veres János képviselő úr is egyetértett a költségvetési bizottság ülésén azzal, hogy törvényességi felügyeletük megteremtése és szabályozása mindenképp indokolt. Egyszóval, az akkor kisebbségbe n maradt kormánypárti képviselők ezt a törvénytervezetet alkalmasnak tartották az általános vitára, és némi módosítások után, amire majd lépéseket teszünk, azt gondoljuk, eredményesen fog megfelelni ezt az átalakított intézményrendszer a területfejlesztés feladatainak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Most a mezőgazdasági bizottság felszólalói következnek. Megadom a szót Czerván Györgynek, a bizottság előadójának. CZERVÁN GYÖRGY , a mezőgazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 1999. május 19i ülésén megtárgyalta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló '96. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 13 igen, 9 nem szavazati aránnyal, tartózkodás nélkül általános vitára ajánlotta. Amint az a bizottsági ülésen elhangzott, a tervezett módosítás nagy jelentőségű, elsődlegesen az európai integrációs felkészülés szempontjából. A törvényjavaslat össz hangban van a kormány stratégiájával, európai integrációs törekvéseivel, a nemzetközi szerződésekkel és az európai joganyag nemzeti harmonizációs programjával. A bizottsági ülésen több Pest megyei képviselő felhívta a figyelmet a középmagyarországi régió speciális helyzetére, ahol is célszerűnek látszik a kistérségi képviselet, az előterjesztésben
