Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
3381 gazdaságpolitikája a jövőbe néz. Először terjesztettünk elő három évre vonatkozó költségvetési irányelveket, és először alakítottunk ki három évre előremutató gazdaságpolitikát. Ennek a gazdaságpolitikának illik a keretébe részben az a jár adékcsökkentés, amelyről a képviselő úr beszélt. Úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy a magyar termékek a világpiacon versenyképesek legyenek, a magyarországi termelési költségek csökkentésére van szükség. Ez a csökkentés pedig az élőmunkát terhelő járadékok cs ökkentését követeli meg. Azt képzeljük, és biztosak vagyunk benne, hogy ez így fog megvalósulni, hogy ahhoz, hogy a gyors gazdasági növekedés elérhető legyen Magyarországon, arra van szükség, hogy a Magyarországon befektetőket terhelő járadékok vagy járulé kok egyre kevesebbek legyenek, nagyjából a nyugateurópai színvonalra csökkenjenek. Ez van egyébként a kormányprogramban, és ezt tűzte ki maga elé a kormány, ennek a megvalósítását is. A munkanélküliségi ellátásról annyit hadd mondjak, hogy először növeksz ik Magyarországon a foglalkoztatottak száma 1990 óta. De nehéz helyzetben van az ország, 1990ben körülbelül 50 százalék volt az aktív népesség, tehát a népességből a foglalkoztatottak aránya - ma ez körülbelül 37 százalék. Ez azt jelenti, hogy míg '90ben egy aktív dolgozónak egy eltartottról kellett gondoskodnia, addig ma nagyjából két eltartottról kell gondoskodnia. Ez az arány lényegesen rosszabb, mint az Európai Unió 15 tagállamában, ahol átlagosan az aktív népesség több mint 40 százalék. A munkanélkül iek száma 1999 áprilisában 438 ezer fő volt, ez 16 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A kormány gazdaságpolitikájának egyik kulcskérdése az új munkahelyek teremtése, a kis- és középvállalkozások támogatásának elsődleges célkitűzése az, hogy egyre több új munkahelyet lehessen teremteni. Emellett egyébként nem szorul háttérbe a munkanélküli ellátórendszerben való gondolkodás sem, amelyet kétségtelenül felül kívánunk vizsgálni. A közel egy évtizede működő és folyamatosan változó rendszer felülvizsgál atát az indokolja, hogy az elmúlt évben megindult gazdasági növekedés által indukált munkaerőpiaci igények átalakításokat követelnek meg, olyanokat, amelyek hatékonyabban segítik a munkanélküliek újbóli és mielőbbi munkába állását. A célkitűzésünk az, hog y egyre több munkahelyet tudjunk teremteni, és egyre kevesebben legyenek munkanélküliek, s egyre többen állhassanak újra munkába. Ehhez természetesen gyors gazdasági növekedésre van szükség, amelyet, mint mondtam, a járulékcsökkentéssel is ösztönözni kíván unk. (9.00) A foglalkoztatás további bővítése érdekében a kormányprogramban megfogalmazott 200 ezer többletmunkahely létrehozását szeretnénk elérni, mégpedig olyan rendszerben, amely a munkavállalási korú, aktív állampolgárokat arra motiválja, hogy a passz ív ellátórendszerből visszatérjenek a munka világába. A versenyszférában történő munkahelyteremtés további ösztönzése mellett hosszú távon is szükség van államilag támogatott második munkaerőpiac létrehozására, a közhasznú és közmunkaalkalmak számának jele ntős gyarapítására. E munkahelyek megteremtésével megtakaríthatók a passzív segélyezési formák - munkanélkülijáradék, munkanélküliek jövedelempótló támogatása , ezek kifizetésének egy része, és a munkára kész és képes aktív korúak is nagyobb jövedelemhez jutnak. Célunk tehát - mint említettem - nem az, hogy a munkanélküliek számát és a munkanélkülisegélyre szorulók számát növeljük, hanem az, hogy méltó munkalehetőséget teremtsünk az aktív népesség minél nagyobb hányadának. Köszönöm szépen. (Taps a kormán ypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, a MIÉP részéről, "Itt van Marx Károly" címmel. Megadom a szót. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) :
