Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3379 Egy mondat még, elnök úr. Ha Sasvári Szilárd képviselő úr pedig máskor egy előre elkészített beszédet felolvas, akkor jobb lenne, ha előre érdeklődne arról, hogy az abban foglaltak megfelelneke a valóságnak. (Balczó Zoltán: Mi van itt? Meddig beszélhet még! Rég lejárt az ideje! Mástól persze rögtön elveszik a hangot! - Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gémesi György frakc ióvezetőhelyettes úr, az MDF részéről, "A Magyar Szabadság Napja" címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy országot, egy népet, egy társadalmat történelme fo lyamán sokféle katasztrófa fenyeget: természeti csapások, a gazdaság bajai, idegen népek hódításai és ezer más veszély. Olyan veszélyek, olyan kihívások, amelyek közül nem eggyel ma is szembe kell néznünk. A számtalan bajra azonban közös a gyógyír, mert mé g a legnagyobb vihar sem sodorhatja el azt a közösséget, amelyik erős szálakkal kötődik szülőföldjéhez. Ezek a szálak a hagyomány erejével rögzítenek egy népet, ezekből a színes szálakból fonható aztán a társadalom szövete. A hagyományok teremtésének, a ha gyományok tiszteletének, a hagyományok átélésének legfőbb színtere az emlékezés és az ünnepek. A magyar nép múltja gazdag. Nekünk voltak hőseink. Ebből a gazdag múltból pedig erőt meríthetünk a jelen feladataihoz. A hétköznapokhoz az ünnepnapokon. Június k özepe és vége különösen mély emlékezést és ünnepi tartalmat hordoz. Nagy Imre, az általam, az általunk ma már mártírként tisztelt miniszterelnök meggyilkolása egy rendszer jelképévé vált, tíz évvel ezelőtti június 16ai újratemetése pedig egy rendszerváltá s szimbólumává. (8.50) S milyen furcsa játéka a sorsnak, hogy az utolsó megszálló szovjet katona kivonulása pedig rá két évre június 19re esett! A hagyományok tisztelete mellett egy nép lelki egészségének a megőrzéséhez a kíméletlen őszinteség is hozzáta rtozik. Valljuk be mi is: Magyarországot jelenleg még megosztja Nagy Imre mártíromságának a kérdése. S lássuk be, mert az ő története, sőt az egész történelmünk arra tanít, hogy végre észrevegyük, nincs több lehetőségünk rá, hogy újra és újra magunkat ossz uk meg, hogy táborokra bomolva magunk váljunk magunk legfőbb ellenségévé. A magyar szabadság kérdése azonban oszthatatlan és csak egyféleképpen megítélhető jelkép. Városunkban, Gödöllőn már kilencedik alkalommal rendezzük meg a magyar szabadság napját a fe nti két eseményhez kötődően június utolsó szombatján. S ahhoz, hogy a mindenkit egyformán sújtó nehézségekkel Gödöllőn nagyobb sikerrel birkózzunk meg, az is hozzátartozik, hogy ezen a napon, a magyar szabadság napján valamennyien közösen ünnepelünk. A Mag yar Szabadság Napja Alapítvány alapító okirata szerint minden évben június utolsó hétvégéjének szombatján a magyar kultúra értékeinek a bemutatásával egy országos rendezvény keretein belül emlékezünk arra, hogy Magyarország szabad, független állam, terület én nincsenek megszálló csapatok. Ezen a napon nem a transzparensek, nem az indulók és nem a beszédek a fontosak, hanem az oly sokat tépázott és sokszor elhanyagolt, mégis oly gazdag és sokszínű magyar kultúra áll az ünnep középpontjában. Ennek az elvnek a jegyében szerveződik a gödöllői példa alapján most már országszerte számos helyen a magyar szabadság napjának ünnepe. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a június 26ai ünnepségekre valamennyiüket meghívjam Gödöllő városába, illetve mindnyájunkna k azt kívánjam, hogy legbelül méltóképpen, tiszta lappal tudják ünnepelni a magyar szabadság napját. Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
