Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3347 meg, gondolom, senki nem fogadja el tőle. Tehát ez is egy olyan kérdéskör, amelyet a jövőben valamilyen formában feltétlenül szabályozni kellene. Végül a 8. fejezet az antidiszkriminációs kérdésekkel foglalkozik. Talán ez a legérdekesebb rész; bár a legkevesebb, néhány lap az egész könyv ben, de felvet egy rendkívüli, számunkra majd később megoldandó, égető kérdést. Különválasztja ugyanis ez a kimutatás azt, hogy egyrészt beszélhetünk a nemzetiségek problémájáról - a nemzetiségek problémája, ugye, nagyrészt az, hogy ne asszimilálódjanak, t ehát megőrizzék saját kultúrájukat, saját nyelvüket, saját szokásaikat, és ezáltal színesítsék az ország képét ; míg a legnagyobb kisebbségnél pont nem ez a probléma, hanem az integráció, hogy miként lehetne integrálni ezt az egészen más kultúrájú, egésze n más szokású, egészen más értékrendű tömeget - mert itt tömegről van szó , és arra ad némi útmutatást, hogy hogyan lehetne ezt megoldani. A nevelés kérdése itt valóban feltétlenül fontos. Ez a beszámoló a nevelést inkább a többség neveléseként fogja fel, tehát hogy ez a nevelés oldja fel az előítéleteket a többségben, hogy majd aztán ekképpen kezelje ezt a kisebbséget. Ez biztos így van, ám ez csak két oldalról képzelhető el. Igaz, hogy nem feladata a nemzeti és etnikai kisebbségi biztosnak kigondolni, de nekünk majd feltétlenül foglalkoznunk kell azzal, hogy ez miként oldható meg, mert egyre magasabb lesz a kisebbségiek száma, és meggyőződésem, hogy ha rövid időn belül, tíz éven belül nem oldjuk meg ezt a kérdést, akkor egyre nehezebben fogjuk tudni megol dani, és akkor már kevésbé fogunk tudni olyan példaadó példákat mondani, mint amiket én elmondtam. A jövőről is beszél ez a beszámoló, nevezetesen amikor kilátásba helyezi, hogy létre fog hozni egy kisebbségi etnikai kódexet, amely talán 1999ben várható, a következő fél évben pedig javaslatok fognak születni a választási törvényre vagy ennek az egész ellentmondásos kérdéskörnek a feloldására. (21.30) Mindezt összegezve és megerősítve, amit már elmondtam, hogy a beszámoló nem egy szimpla beszámoló, hanem eg y szakkönyv, amit a későbbiek során is olvasgathatunk - akkor is, amikor éppen nem ezt a beszámolót tárgyaljuk , a beszámolót és az elfogadását jelző határozati javaslatot a magam részéről messzemenően támogatom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Asszony, Biztos Urak! Az előttünk levő beszámoló érdemeit sokan hosszasan méltatták. Részletesen elemezték, hogy milyen széleskörűen, átfogó igénnyel mutatja be egy adott területnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének kérdéskörét. Hozzászólásomban mindössze három témakört érintenék. Mind a hár om az úgynevezett de lege ferenda témakörök közé tartozik, azon témakörök közé, amelyeknél a jogi szabályozást módosítani kell, illetőleg új jogi megoldásokkal szükséges a jelenlegi állapotokat szabályozni. Az első kérdéskör az, amit már nagyon az előttem felszólalók közül már nagyon sokan érintettek, a választás problematikája. Az az ellentmondás, amely a szabad identitásválasztás, illetőleg a kisebbségi önkormányzáshoz való jog között feszül. Felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységű ez az ellentmondás, és megoldást jelenthete a jelenlegi szabályozás egy jelentős mérvű átalakítása, avagy csupán kisebb, jórészt technikai megoldásokkal a mostani ellentmondások feloldhatóak. Kiemelném ebből a kérdéskörből az általános választójog témáját, mert az általános választójog deklarálása csupán következménye a szabad identitásválasztásnak. Tudniillik, ha az identitás választása szabad, abban az esetben egyetlen lehetséges alkotmányos szabályozás képzelhető el: az általános választójog deklarálása kisebbségi önkormán yzati választások esetén is.
