Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
3329 Egyrészt olyan javaslatokat tettünk, amelyekben láthatóvá válik e z a jelenség. Tudjuk nagyon jól, hogy ez viszonylag tömegesen fordul elő, nap mint nap, számos információ van erről. Ugyanakkor, ezzel kiáltóan ellentétes az a tény, hogy 199798ban a munkaügyi felügyelőségek, bár országosan több mint 30 ezer ellenőrzést tartottak, egyetlenegyszer sem kezdeményeztek emiatt eljárást, holott erre a jogszabályok most is lehetőséget biztosítottak volna. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a jogi környezet megváltoztatására van szükség. A másik javaslategyüttes, amit tet tünk, a jelenség szankcionálására, megelőzésére irányult. Hadd mondjam el önöknek - ez ugyan a beszámolóból egyértelműen kiderül , hogy az érintett főhatóságok, mindenekelőtt a Szociális és Családügyi Minisztérium, kedvezően fogadta javaslatainkat, és ígé retet tett ezeknek a javaslatoknak a gyakorlati megvalósítására. De ha az országhatáron kívülre tekintünk, érdekünk, hogy ez a helyzet megváltozzon, ha úgy tetszik, ebből a szempontból is EUkompatíbilissé, EUkonformmá kellene válnunk, hiszen éppen nemrég érkezett meg az Európai Unió egy intézkedéssorozattervezete, amelyik az Unió szintjén, tehát nem az egyes tagállamokban - ott változó mértékben ugyan, de ez részben megtörtént - tegyen valamit az egyenlő alkalmazás, az egyenlő esélyek megteremtéséért a m unka világában. Ha tehát ezt az intézkedéssorozatot elfogadjuk, nemcsak saját lelkiismeretünknek, nemcsak választópolgárainknak, nemcsak Magyarország jó közérzetének teszünk eleget, hanem nemzetközi megítélésünkön is pozitív irányban változtatunk. Tisztelt Ház! Röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni mindazt, amit a beszámoló szóbeli kiegészítésével kapcsolatban önöknek el akartam mondani. Természetesen kíváncsian várom a tisztelt Ház reakcióját, véleményét az elhangzottakra, a kritikáját is természe tesen, hiszen mi távolról sem hisszük azt - azt hiszem, kollégáim nevében is mondhatom , hogy tévedhetetlenek vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm országgyűlési biztos úr expozéját. Megadom a szót Hargitai János képvise lő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának, a határozati javaslat előterjesztőjének. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság először átfogóan '99. május 18ai ülésén tárgyalta a kisebbségi biztos beszámolóját. Azért fogalmaztam így, hogy átfogóan, mert a beszámolónak több részmozzanatát, lényeges fejezeteit már többször és több alkalommal tárgyaltuk. Ez zel arra is utalok, hogy az emberi jogi bizottság és a kisebbségi biztos között nem az a formális viszony van, amit az ombudsmantörvény megkíván, hogy az ombudsmanok jelentését egyszer tárgyalja a bizottság és azt követően az Országgyűlés, hanem a biztos ú r és a bizottság között szinte rendszeres és napi a kapcsolat. A bizottság könnyen állapította meg azt, hogy az alkotmány 32. § b) pontjának (6) bekezdésében foglaltaknak és a '93. évi keltezésű ombudsmantörvény 27. § (1) bekezdésében foglaltaknak mindenbe n megfelel a biztos úr beszámolója. Sőt, a bizottság azt is mondta, hogy az egy jól szerkesztett anyag, grafikonokkal, táblázattal, a téma iránt kevésbé érdeklődő képviselők számára is könnyen áttekinthető anyagot juttatott a tisztelt Ház elé a biztos úr. Nyilvánvalóan az emberi jogi bizottság is részletesen szólt azokról a kérdésekről, azokról az anomáliákról, amik a választással függnek össze, hiszen ahogyan az előbb a kisebbségi biztos kiemelte, nyilvánvalóan a témának aktualitást adott az, hogy '98ban kisebbségi és települési önkormányzati választások voltak. Szintén átfogóan foglalkoztunk a foglalkoztatás terén megnyilvánuló diszkrimináció problémájával, és megnyugvással láttuk azt, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve az
