Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
3321 A számvevőszéki bizottság alelnökeként szerettem volna korábban foglalkozni ezzel a törvénnyel, de nem volt szerencsém h ozzá. Áprilisban a számvevőszéki bizottság elfogadta statútumát, működésének rendjét, és ebbe belefoglalta azt is, hogy az adóbevételekkel kapcsolatos adóeljárási rendek kialakítására, törvények módosítására ráhatással szeretne bírni, és ebből a szempontbó l magát kompetensnek nyilvánította. Egy héttel ezelőtt Kósa Lajos bizottsági elnök úrral személyesen volt beszédem, amikor ő megemlítette, hogy ezt természetesen kikéri a Ház elnökétől bizottsági véleményezésre. Bocsánat, két héttel ezelőtt. Most két eset lehetséges: vagy Kósa Lajos bizottsági elnök úr nem tartotta azt, amit ígért, nem kérte ki Áder János házelnök úrtól bizottsági véleményezésre ezt a törvényt, vagy pedig Áder János házelnök úr úgy gondolta, hogy a számvevőszéki bizottságnak nincs köze, nin cs kompetenciája a bevételek kialakulását nagyban befolyásoló, az adózás rendjéről szóló törvény alakulásával kapcsolatban, módosulásával kapcsolatban. Azt hiszem, mind a kettő rossz megoldás, mind a kettő rossz út, és remélem, hogy ez utoljára következett be. Előttem már sokan szóltak a jogbiztonság elvével kapcsolatosan, amivel a magam részéről egyet is értek, de talán van valami, amit nem említettek elég hangsúlyosan a képviselőtársaim. Az előttünk lévő törvényjavaslat időtényezővel kapcsolatosan is érde kes megoldásokat tartalmaz. Ezzel a felülvizsgálati eljárással gyakorlatilag időkorlát nélkül fennmarad az ellenőrzés lehetősége. A jelenleg élő szabályozás, a 79. § azt tartalmazza, hogy egy éven belül lehet utólagosan az adózó számára hátrányos megállapí tásokat tenni. Ezt a 79. §t az előttünk lévő törvényjavaslat ebben az értelemben nullifikálja, az 54. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott eseteket kivételként kezeli, kiveszi a 79. § vonatkozó előírásai alól. Ez az én olvasatomban azt jele nti, hogy akármeddig, akár 45 évig is fennáll annak a lehetősége, hogy felülvizsgálat esetén kötelezik az adóalanyt többletterhek kifizetésének bevallására, illetve megfizetésére. Nagyon érdekes az is, amit én beépített féknek értékelek, hogy az 54. § (3) bekezdésében időkorlátot állít fel a javaslat, az elrendelés feltételeinek meglététől számított 6 hónapot. Ez egy érdekes, viszonylag rövid idő, hiszen ha a felülellenőrzés négy évig lehetséges, és fennállhat mint Damoklesz kardja az adóalany vonatkozásáb an, akkor ez a 6 hónap mindenféleképpen kevésnek minősíthető. Tökéletesen egyetértek ezzel, hogy tényleg előfordulhatnak olyan esetek, amikor a felülvizsgálati eljárásnak létjogosultsága van, de nincs létjogosultsága ilyen értelemben a 6 hónapnak, hiszen a z érintett adóalany a 6 hónap alatt tulajdonképpen még nem is értesül arról, hogy új adat merül fel az ő tevékenységével kapcsolatosan, és nem is biztos, hogy értesül róla. Ilyen szempontból ez a 6 hónap csak az adószervezeten belül és a VPOPn belül jelen t olyan határidőt, amire önmaguk ráhatással vannak. Nagyon érdekes a (4) bekezdés a) pontja. Ez azt biztosítja, hogy ha a felülellenőrzést megalapozó feltételek az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségét megalapozó mulasztására, illetve kötelezet tségszegésére vezethetők vissza, akkor nem lehetséges a felülellenőrzés lefolytatása. Eddig is volt ilyen ezek között a jogszabályi lehetőségek között - ahogy a fideszes képviselőtársnőm megemlítette , és eddig kifejezetten lehetőséget adott a felülvizsgá latra és az új adó megállapítására az, ha összejátszás történt az adószervezet dolgozója és az adóalany között. Érdekes módon, amennyiben összejátszás történik, az új szabályozás szerint ez a felülvizsgálati eljárás nem folytatható le, újabb adó nem vethet ő ki az összejátszásban vétkes adóalany vonatkozásában. Nem tudom mire vélni ezt a kitételt, lehet, hogy a pozitív negatívvá vált az idők során. Külön érdekes számomra, és azt hiszem, a bizalmi pozíció megrendülése kapcsán a közvélemény számára is az, hogy eddig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság mint hivatal, mint másodfórum volt jogosult arra, hogy elrendelje a felülvizsgálati eljárást. Ezentúl az elnök, illetve a parancsnok jogosult erre; hozzá teszem, hogy csak az elnök és csak a parancsnok jogosult erre. Azt hiszem, hogy ez szükségszerűen felveti a szubjektivitás lehetőségét. Nem tudom, hogy maga az elnök úr és a parancsnok úr ragaszkodike ehhez a személyhez kötött jogosítványhoz, de különös t ekintettel az APEH elnökére, akinek
