Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
330 próbálták megoldani a mindenkori ipari, k ereskedelmi vagy gazdasági miniszterek. Ennyiben elfogadom azt, hogy ebben az időszakban szükség volt arra, hogy a politika hasson az Energia Hivatalra. (15.30) Mivel ezek a feltételek most már úgyahogy teljesültek, talán már elengedhetné a politika az En ergia Hivatalt, megengedhetné, hogy önmaga szabályozzon, habár - nem mondanék számot, mert erről a gazdasági bizottságban is vita alakult ki - ma nagyon sokan szeretnek dobálózni azzal, hogy legyen világpiaci energiaár Magyarországon. Csak senki nem beszél arról, hogy ez a fogyasztók egyes rétegeit milyen mértékben érinti, ki az a kör, aki azt mondhatja, hogy "aha, mi már ott vagyunk", és ki az a kör, akinek ez iksz százalék növekedést jelent. Mert korábban még a keresztfinanszírozás is létezett, amit már e bben az időszakban sikerült végre megoldani. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból a privatizációt nem szerencsés ezzel összekapcsolni, itt csupán annyi van, hogy megjelentek olyan magántársaságok, akik bizony üzleti döntéseiket már aszerint hozzák meg, hog y a vállalkozás biztosíte kellő megtérülést, azonkívül hasznot. Ezen lehet vitatkozni, hogy annak a mértéke mekkora és milyen legyen. Úgy hiszem, ez nagyon nagy felkészültséget és nagyon aprólékos munkát kíván az Energia Hivataltól, hogy ezt az indokolt k öltséget megpróbálják körülrajzolni, mert véleményem szerint teljesen természetes dolog, hogy az energiaszolgáltatók viszont kísérletet tesznek arra, hogy minden lehetséges költséget elismertessenek a hivatallal. Ez egy rablópandúr játék, amelyben nekünk mint fogyasztóknak természetes, hogy a hivatalnak kell drukkolnunk. Szeretnék kiemelni egy dolgot. Látszólag függ össze, de mi mindig árról és költségekről beszélünk. Azoknak az embereknek a felelősségéről, akik a biztonságos szolgáltatásért felelnek, soha nem beszélünk, holott amikor a költségek között nem térülnek meg bizonyos befektetések, az azt jelenti, hogy a készülékek, a berendezések elavulnak, és nőhet a balesetveszély. Azt hiszem, az egy extra és külön jó dolog, hogy Magyarországon évek, évtizedek óta nem voltak nagy gázbalesetek. Tehát én nemcsak azt mondom, hogy megtérüljön, hanem nagyon fontos az, hogy üzembiztos működést garantáljanak azok a bevételek, amelyeket realizálni tudnak a szolgáltatók. Valahol nálam ez úgy hangzik, hogy olcsó legyen, de üzembiztos. Szeretnék kitérni a gazdasági miniszter úr szerepére. Ugyan már egyszer érintettem, de valójában a döntés az ő kezében van. Az ő kezében van, és ha az energiapolitikai koncepció minél előbb elénk kerülne, akkor tudnánk beszélni kompenzációró l is, tudnánk a fogyasztók számára egyfajta orientációt adni, hogy milyen irányba mozogjanak, mire számíthatnak egy, kettő, három vagy öt éven belül, és azt hiszem, ezzel a fejlesztési szándékukat, magatartásukat minden körülmények között befolyásolhatnánk . Befejezésül néhány gondolatot hadd tegyek magam is hozzá a függetlenség kérdéséhez. Azt hiszem, a helyzet megérett arra, hogy egy önálló törvényben az elmúlt négy év tapasztalata alapján, hiszen akár a hivatal, akár az energiaszolgáltatók, akár a törvény alkotók és maga a kormány rendelkezik annyi tapasztalattal, hogy ha azt mondjuk, hogy szükségünk vagy erre a hivatalra, akkor egy önálló törvénybe szedjük össze és határozzuk meg az intézményt, határozzuk meg a jogkörét. Nagyon egyetértek Szalay Gábor felv etésével, hogy bizony célszerű lenne, ha a hivatal főigazgatóját vagy elnökét nem egy választási ciklusra, hanem öt vagy hat évre választanánk meg; ez is a stabilitást és a kiszámíthatóságot erősítené. Azt hiszem, elég hosszan fejtegettem az álláspontomat. Befejezésül szeretném megköszönni - hasonlóan Szalay képviselő úrhoz , és még azt is elmondanám a jegyzőkönyv számára, hogy mintaként lehetne állítani hivatalok elé azt a gyors ügyintézést, ahogy Hatvani úr reagált a bizottságban felvetett kérdéseinkre, és ezt itt külön személyesen szeretném megköszönni. A válaszok nagyon korrektek, és ebből valójában további információkat nyertünk a hivatal munkájáról.
