Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló ... - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3195 Tisztelt Országgyűlés ! Az első szakaszban az általános rendelkezésekhez érkezett módosító indítványokat tárgyaljuk meg az ajánlás 134. és 36., 53., 63., 72., 73., 102., 103., 104., 113., 118., 123., 139., 149., 155. és 175. pontjai szerint. A második szakasz a gyermekek, tanu lók és a szülők jogait és kötelezettségeit tartalmazó, valamint a közoktatási alkalmazottakra irányuló szabályokat módosító indítványok megvitatásából áll az ajánlás 3545. pontjai szerint. A következő vitaszakasz a közoktatás szervezetrendszerére, intézmé nyi működésére és a finanszírozási elvekre vonatkozó rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatok megvitatásából áll az ajánlás 46134. pontjai szerint. Ezekhez kapcsolódnak a mellékletek módosításait kezdeményező 15173. pontok is. A zárórendelkezésekhez érkezett módosító javaslatokat pedig a 136158., valamint a 175178. pontok tartalmazzák. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a jegyző által ismertetett vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel s zavazzanak! (Szavazás.) A jelenlévők többsége elfogadta. Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 134. és 36., 53., 63., 72., 73., 102., 103., 104., 113., 118., 123., 139., 149., 155. és 175. pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Dr. Horváth János jelentkezik.) Többen előre jelentkeztek, de nem jelölték meg, hogy mely vitaszakaszhoz kívánnak hozzászólni. Megkérdezem Hörcsik Richárd fideszes képviselő urat! (A képviselő nincs a teremben.) Nem látom a teremben. Pánczél Károly, a Fi desz képviselője. (Felpillant.) Ő sincs jelen. Révész Máriusz, a Fidesz képviselője. (Felpillant.) Ő sincs jelen. Sági József, a Fidesz képviselője. (Felpillant.) Ő sincs jelen. Most jelentkezett felszólalásra Horváth János úr. Melyik vitaszakaszhoz kíván a képviselő úr hozzászólni? (Dr. Horváth János: Elnök úr, több szakaszhoz is!) De most az első szakasz vitája zajlik! Az első szakaszéhoz kíván hozzászólni? (Dr. Horváth János: Igen!) Akkor megadom a szót. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Ház! A közokt atás vitája az Országházban olyan esemény, amelyre vissza fog nézni az utókor, már a közel utókor is a következő hónapokban, években, de még hosszabb távon is. Nevezetesen azért, mert amikor a közoktatás átformálása és újragondolása sorra kerül, mert hisze n az gyakran sorra kerül majd, akkor azok, akiknek az a feladata lesz, legyenek azok a miniszter, a minisztérium, a tanfelügyelők, az iskolaigazgatók (Csige József: Tanfelügyelők nincsenek!) , a nevelők, az oktatók, igen gyakran rákényszerülnek arra, hogy p róbálják megtudni, mi is volt a törvényhozó szándéka. Ezzel a gondolattal, azt hiszem, nagyon kívánatos nekünk ma itt, a Házban foglalkozni. Mi is a törvényhozó szándéka, amikor a közoktatással foglalkozunk? E tekintetben kívánatos, hogy néhány olyan princ ípiumot, szándékot jelentsünk ki, amely aztán a továbbiaknak is irányt ad, a továbbiakban is eligazító lesz. Elsőként említeném, hogy az oktatás történjen közérthető formában. Jussunk már túl azon és mondjuk ki, hogy a szakbarbárok korszaka nem következik, hanem elmúlt. Nem elegáns és nem kívánatos, ha valaki azzal dicsekszik, hogy én ehhez értek, máshoz pedig analfabéta vagyok. Mintha ez egy elegáns dolog lenne! Jó lenne meglátnunk azt, hogy minél szélesebb a tudási szférája valakinek, annál hasznosabb a t ársadalomban, és annál jobban érzi önmagát. Persze, hogy a polihisztorok korszaka elmúlt, nem lesz az, nincs az, hogy mindenki mindent nagyszerűen tud. De hogy valaki valamit is igen jól tudjon, annak előfeltétele, hogy mindenhez egy kicsit konyítson, írás tudó legyen mindenben. Amikor írástudót mondok, ez alatt valójában azt értem, hogy általános műveltsége legyen. Tehát az, aki mérnök, tudja a történelmet is, aki technikus, tudjon a
