Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló ... - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3196 társadalomtudományokról is, és az, aki régészettel foglalkozik, tudja azt is, hogy a magyar és a nemzetközi irodalomból, világirodalomból mi hogyan áll, legalább néhányat. Tehát az általános műveltség az, amit szeretnék hangsúlyozni. E tekintetben a magyar közoktatás évszázadokon át jól állt, mert hiszen valahogy benne van az a magyar vénában, hogy kíváncsiak vagyunk és szeretünk sok mindenről tudni. De történelmi távlatban nemcsak ez a kíváncsiság a bizonyítéka annak, hogy sikeres a közoktatás Magyarországon, hanem azok az eredmények, amelyek személyekben jelennek meg, a magyar művészek, a magyar tudósok személyében és így tovább, az élet, a közélet különböző szféráiban. Nem illik talán dicsekedni, de csupán a tények, az arányérzék kedvéért jó az, ha tudjuk, hogy igen, a korábbi századokban is, de főként a XX. században a világ f eltalálói vagy a világ Nobeldíjasai vagy a világ zeneművészei, és így tovább, milyen nagy hányadban kerültek ki Magyarországról. Ha valamiféle mérési technikát választanánk, hogy mennyi a világban az egy főre eső kitűnő magyar zeneszerző és tudós, akkor M agyarország superpowerként, nagyhatalomként lenne, lehetne számon tartva. Persze, vannak, akik készítenek ilyen kimutatást. Nem jó, ha ezt tetszelgésként emlegetjük, de jó, ha gondolunk rá az önbizalom végett. Tehát ez az általános műveltség, az általános tudás olyan előfeltétel, amely nélkül az ország gazdasága, az ország stabilitása veszélybe kerülhet. Különösképpen hangsúlyoznám most a természettudományi oktatást. Valahogy, ahogy a természettudományok előrehaladnak, a fizika, a kémia és más á gai, egyremásra az emberek kiesnek belőle, igen sokan. Vannak, akik kitűnően csinálják, és sokan mások pedig korán feladják. Feladják, mert azt mondják, hogy az az ő talentumukon, képességükön vagy egyszerűen érdeklődésükön túl esik. Márpedig a természett udomány alapgondolatait mindenkinek illik, kívánatos tudni. Ilyesmire gondolok, mint a gravitáció, a matematikai alapfogalmak, ezek ma már a társalgás, az emberi együttlét fogalmai, és az ilyen fizikai, kémiai, matematikai fogalmak hiányában még a társalgá sok is laposabbak lesznek, és az a személy (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) , aki ebben nem tud részt venni, nem szükségképpen sziporkázik... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr, ne haragudjon! A részletes vita zajlik most a parlamentben, a részletes vita zajlik, nem az általános vita! Kérem szépen, hogy a részletes vita első szakaszához benyújtott módosító javaslatokról mondja el a véleményét! (10.10) DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök úr, visszatérek akkor ahhoz, hogy a természettudományo k művelése egyensúlyban a többi tudományágakkal mennyiben lényeges ebben a témában. Csupán felsorolom akkor, hogy a természettudományokkal egyensúlyban a társadalomtudományok, döntéstudományok előfeltételei annak a szakmai felkészülésnek, amelyről ez a tör vényjavaslat beszél. Ha a témának egyéb részeire később kívánatos visszatérnem, akkor itt csupán még azt említeném - mert ez igenis ehhez a témához tartozik , hogy az oktatás: befektetés, invesztíció. Jól tudjuk azt, hogy a jövedelemkülönbségek a társadal omban azzal határozódnak meg, hogy ki mennyit tud. A tudás megszerzése - és legyen az egyéni invesztíció, vagy legyen az a köz, az állam befektetése - mindig azt jelenti, hogy akire ez a pénz elköltődött, az többet ér, többel lesz képes hozzájárulni a GDPhez, a termelékenységhez, többet keres; tehát a kör máris befejeződött olyan értelemben, hogy aki pedig többet költ erre a tevékenységre, a közoktatásra, a saját oktatására, annak a jövedelme magasabb lesz. A jövedelemkülönbséget, amelyet látunk a társadal omban, legelsősorban ez képes megmagyarázni. Köszönöm, majd később szeretnék visszatérni más részletekre. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
