Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
3047 Szó esett arról, hogy '92ben 73 százalékos többséggel fogadta el a Ház ezt a törvényt, ami egy mérsékelten korlátozó jogszabály a terhességmegszakításokra vonatk ozóan. De nagyon nagy vita előzte meg ezt a döntést, és tartok tőle, hogy ha az Alkotmánybíróság döntése után újra kinyílik ez a kérdés, akkor megint meglehetősen éles, nagy vita alakulhat ki nemcsak a Házban, hanem a Ház falain kívül is ebben a kérdésben. Az Alkotmánybíróság egyik javaslata azzal kapcsolatos, hogy taxatív, tételes felsorolás helyett példálódzó jellegű felsorolást oldjon meg a jogalkotó, ami össze van kötve azzal a gondolattal, hogy a súlyos válsághelyzet fennállását ellenőrizhetővé kell te nni. Képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy ez a gondolat okkal kelt bizonytalanságot az érintettekben, hogy az ellenőrzés nemkívánatos megoldás lenne e tekintetben, hiszen olyan diszfunkciókat termelne, termelhetne ki, amelyek a hamis igazolások gyártásá ra, a jogellenes út választására ösztönöznék az anyákat. Éppen ezért, ahogy Fodor Gábor elmondta, a Szabad Demokraták Szövetsége az Alkotmánybíróság által javasolt másik utat tartja kívánatosnak, azt tudniillik, hogy az anyát a magzat megtartására bátoríts uk, bátorítsuk őt egy segítőszolgálat, egy új szolgáltató intézményrendszer kiépítésével. (18.00) Bízom benne, hogy az elhangzott indokok alapján kormánypárti oldalon is megfontolják, hogy ideje lenne ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor a bizottság ülése során erről a pontról tárgyaltunk, akkor valóban felmerült an nak a lehetősége, hogy meg lehete nyitni újból azt a vitát, ami valóban az előző törvény elfogadásakor már szóba került, habár a jegyzőkönyveket utólag tanulmányozva azért ez annyira élesen nem vetült fel. Úgy gondolom, hogy az előterjesztő k nagyon önkényesen válogattak az alkotmánybírósági határozat indoklásából, amikor ezeket a valóban benne lévő tételeket sorolják fel, azonban egy pontatlanság is előfordul az előterjesztés általános indoklásában, mely szerint azt írják az előterjesztők, h ogy az Alkotmánybíróság a határozata alapján továbbra sem ismeri el a magzat jogalanyiságát. Valóban - csak ebben a formában ez így félrevezető lehet. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kijelenti azt, hogy ebben a határozatában erről a kérdésről nem kíván ny ilatkozni, de azt is kifejezi, hogy ez nem teszi lehetetlenné, hogy a törvényalkotó ezzel kapcsolatban a kérdéssel foglalkozzon. Megítélésünk szerint - és tulajdonképpen ez a 24 oldalas alkotmánybírósági határozat, valamint két alkotmánybíró különvéleménye - ez azért azt indokolja, hogy ezt a kérdést nem lehet olyan egyszerűen elintézni. Nekünk az a véleményünk, hogy körültekintőbben kell ezt a kérdést megoldani, és mindenféleképpen foglalkozni kell a magzat jogalanyiságának a kérdésével, és ezzel kapcsolat ban, pártállásra tekintet nélkül, mindenkinek színt kell vallani, és ebből a megfontolásból nem támogatjuk, hogy most tárgyaljuk ezt az ügyet. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Frajna Imre képviselő úrnak, Fide szMagyar Polgári Párt. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző javaslathoz képest ez a javaslat azért sok szempontból jobb irányba mutat. Ha visszaemlékezünk az abortuszviták történetére, azokat soha nem a parlamenti pártok kezdemény ezték, mind a két esetben egy alkotmánybírósági döntés kapcsán került elő az
