Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
3048 abortuszkérdés újraszabályozása, egykor az előző abortusztörvénynél, és most is ezért van ismét előttünk ez a törvény. Azt gondolom, az előterjesztők valóban azt az irányt vették ki az Alkotmánybíróság döntéséből, amelyet egyébként az eredeti törvény irányzott elő. Ebből a szempontból viszont azért nem teljesen felel meg az Alkotmánybíróság előírásainak a javaslat. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ha válsághelyzete van a nőnek és ezt nem adminisztratív úton akarjuk bizonyítani, akkor az állam másik lehetősége az, hogy megpróbálja a válsághelyzetet, ha az feloldható, olyan eszközökkel kezelni, amelyek érdemi segítséget jelentenek arra, hogy ha a válsághelyzet állami eszközökkel k ezelhető, akkor az megoldható legyen. Ebből a szempontból, azt gondolom, sokkal részletesebb és keményebb elvárást teremt, mint amit egyébként a benyújtott szabályozás tenne, bár a jelenlegi helyzethez képest valóban eszközöket nyújt ehhez, és azt gondolom , hogy ha maradéktalanul meg akarunk felelni az alkotmánybírósági döntésnek és nem akarunk esetleg néhány év múlva ismét ezzel a problémával szembenézni, akkor sokkal jobban körül kell ezt az irányt járnunk. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, jobb, ha a javaslatot a kormányzati apparátus sokkal kidolgozottabb állapotban terjeszti a parlament elé. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy az előterjesztők nevében Fodor Gábor kíváne válaszolni az elhangzottakra . DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban szeretnék néhány mondatot mondani a vitában elhangzott kritikákra. Nos, tehát először Csáky képviselő úr a szemünkre hányta azt, hogy tévesen idézünk az előterjesztésben, hiszen azt mondt a, hogy mi azt írjuk, az Alkotmánybíróság nem ismeri el a határozata alapján a magzat jogalanyiságát. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a bevezetőben már hivatkoztam arra, hogy 1991ben, amikor az Alkotmánybíróság döntött és az abortus zkérdésben előzetesen állást foglalt, akkor azt mondta, hogy a magzati élet alkotmányos védelem alatt áll akkor is, ha az állam nem ismeri el a magzatot emberi jogokkal felruházott személynek. Az Alkotmánybíróság a későbbiekben is ennek alapján hozta meg a döntéseit, tehát soha nem mondta ki azt, amit a képviselő úr említett, és most is világossá tette, hogy nem akar ebben a kérdésben állást foglalni, mert úgy döntött, hogy a törvényhozónak kell rendezni ezt a kérdést. Tehát a mi idézetünk, nevezetesen, hog y az Alkotmánybíróság nem mondta ki a magzat jogalanyiságát, pontos, mert valóban nem mondta ki. Frajna Imre képviselő úrnak pedig annyit szeretnék mondani, hogy ha jól értettem az ellenérvét, azt mondta, hogy jobb, ha az apparátus dolgozza ki ezt a törvén ytervezetet, és köszönöm a dicsérő szavakat. Én azt gondolom, hogy mi ezzel elég sokat dolgoztunk, elég pontosan idéztünk, és úgy gondolom, hogy elméletileg is elég megalapozott ez a javaslat. És én nem gondolom, természetesen tiszteletben tartva a miniszt ériumi apparátust és elismerve annak felkészültségét, hogy szakmailag sokkal jobbat lehet csinálni; én azt gondolom, hogy elvi irányultságában lehet mást csinálni, de azt gondolom, hogy a szakmaiság próbáját kiállja ez a javaslat minden szempontból. Itt az alapkérdés az, hogy kívánunke ezzel a problémakörrel foglalkozni. Azt gondolom, ahogy a bevezetőmben is mondtam, hogy helyzet van, a parlament nem dughatja homokba a fejét, valamilyen módon döntenünk kell ebben a kérdésben, és azt hiszem, hogy nem azon a z úton kellene elindulnunk, hogy most a magzat jogalanyiságáról vitatkozunk, hanem pontosan azt kellene megnézni, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésnek hogyan tudunk eleget tenni. Erre szól a mi javaslatunk, hogy nem a taxatív fel sorolást kell választani, mert az súlyosan sértené a nő önrendelkezési jogát, hanem a másik megoldást: egy új hálózatot kell
