Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "A Kecskeméti Konzervgyár végnapjai; avagy lesz-e jövője a Duna-Tisza közén a gyümölcs-zöldség termesztésnek és feldolgozásnak? Nem tartja-e időszerűnek az élelmiszer-ipari vá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3016 Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "A Kecskeméti Konzervgyár végnapjai; avagy lesze jövője a DunaTisza kö zén a gyümölcszöldség termesztésnek és feldolgozásnak? Nem tartjae időszerűnek az élelmiszeripari vállalatok privatizációs szerződéseinek felülvizsgálatát megkezdeni?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlé s! Lentner Csaba, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be az Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "A Kecskeméti Konzervgyár végnapjai; avagy lesze jövője a DunaTisza közén a gyümölcszöldség termesztésnek és feldolgozásnak? Nem tartjae i dőszerűnek az élelmiszeripari vállalatok privatizációs szerződéseinek felülvizsgálatát megkezdeni?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Állami Vagyonügynökség 1992ben adta el a Kecske méti Konzervgyárat az amerikai Heinz és az angol Hillsdown multinacionális vállalatok által létrehozott élelmiszeripari konzorciumnak. Az évi 80 ezer tonna konzervet gyártó kecskeméti vállalat 1991. év végi auditált vagyonértéke 13 millió dollár volt. A p rivatizációt követően, '96ban az amerikai tulajdonos a brit cég tulajdonrészét kivásárolta, így a Kecskeméti Konzervgyár részvényeinek a 96 százalékát birtokolja. Az amerikai tulajdonos a privatizáció után alig hat évvel azonban már a gyár bezárására kész ül. Az elmúlt években már közel ezer embert bocsátottak el, most pedig a még megmaradt 450 dolgozó is rövidesen az utcára kerül. A zöldségfeldolgozást már be is fejezték a gyárban. A konzervgyár jelentős mértékben orosz piacra is szállított, ugyanakkor a p rivatizáció idején a külföldiek által meghirdetett üzleti stratégia az volt, hogy a nyugateurópai, északamerikai, délafrikai piacot is fejlesztik. Ezek tükrében most nem lehet hivatkozási alap a gyár bezárására az orosz piacon érvényesülő, egyébként már évtizedek óta tapasztalható válság. A Kecskeméti Konzervgyár által belföldi piacon, elfogadható áron forgalmazott bébiételek kiesésével a lakosság számára csak a Heinz cég külföldi gyáraiban termelt drágább termékek maradnak, mint ahogy a kecskeméti gyár külföldi piacait is a nemzetközi élelmiszergyártók veszik át. A külföldi privatizőr az egykori magyar versenytársának a piacait vette meg mind belföldön, mind pedig külföldön. A konzervgyár bezárása a DunaTisza közének mezőgazdasági termelőit is válságos helyzetbe hozza. A kajszibarack, zöldség, gyümölcs, paradicsom, uborkatermelők most már közvetlenül az anyagi ellehetetlenülés állapotába kerülnek. Több tízezer mezőgazdasági termelő helyzete válik válságossá a térségben rövid időn belül, mert a termék eiket felvásárló gyár beszünteti a felvásárlást és a feldolgozást. A kialakult helyzetben a kormány részéről megválaszolandó, hogy mi lesz a Kecskeméti Konzervgyár munkásaival, mi lesz a DunaTisza közén élő, évszázadok óta zöldséggyümölcs termeléssel fog lalkozó mezőgazdasági termelőkkel. Várom államtitkár úr szíves válaszát. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Bogár László államtitkár úr válaszol. Megadom a szót.
