Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
301 Azt gondoljuk, azt gondolom, hogy ez a vállalkozási te vékenység nem hasonlítható egy pékség, egy üzlet vagy egy varroda építéséhez, nem olyan jellegű a dolog. Nem kegyeletsértésből mondom ezeket a példákat, hanem azért, mert ilyen vállalkozások sora jött létre az elmúlt években úgy, hogy azok nem mérlegelték a leendő lehetőségeiket, ha úgy tetszik, sokszor nem vizsgálták a keresletkínálat összefüggéseit; tisztán a piaci szabályok érvényesülését engedik a mai viszonyok között a jogalkotó és az önkormányzatok, illetve az ezzel megbízott szervezetek. (11.50) Azt javaslom, hogy át kellene gondolni, ha vélhetően nem is a törvényjavaslat keretei között, de a megszületendő kormányrendeletekben, hogy a hamvasztóüzemek létesítésével kapcsolatban milyen területi, regionális szempontokat érdemes figyelembe venni - min t említettem, pillanatnyilag Magyarország területén, hazánkban négy ilyen üzem működik , esetleg mely szakmai szövetségek vonhatók be ennek az engedélyezési procedúrának a folyamatába, valamint a temetők, temetkezési szolgáltatók milyen módon mondhatnak v éleményt ebben az ügyben. Azt hiszem, hogy ha a szabályozás arra terjedne ki, hogy az igényeknek megfelelő számú és teljesítményű hamvasztóüzem létesüljön, akkor ennek a kérdéskörnek a már sokat emlegetett kegyeleti szempontoknak is megfelelő szabályozását tudnánk létrehozni, és ha ez a szabályozás itt, a Ház falai között közmegegyezést nyerhetne - és példát tudnánk mutatni arra, hogyan lehet az önök által egyébként megfogalmazott piaci viszonyokat valamiféle szabályozott keretek közé terelni ebben a kérdés körben , akkor nyugodtabban idézhetnénk azt a temetőkben sokszor látott feliratot, hogy "béke poraira". Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Sen ki sem jelentkezik.) Szabó György nevét látom a képernyőn, de úgy látom, az tévedés. Megkérdezem Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy kíváne reagálni az elhangzottakra. (Dr. Pintér Sándor: Igen!) Megadom a szót a belügyminiszter úrnak. DR. PINTÉR SÁND OR belügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat általános vitájában emelkedettséggel beszéltek a képviselő urak és hölgyek, és ez nagyon megnyugtató. De az emelkedettség mellett a törvényjavaslat a hétköznapok valóságát is tartalmazz a, s e hétköznapok valóságát mondatokba, szavakba kell önteni. Egyetértés van abban, ha jól vettem ki az általános vitából, hogy közel harminc év telt el, mióta utoljára szabályozva lett ez a kérdés - egy idejét múlta szabályozásról van szó. Egyetértés van abban is, hogy korábban nem törvény szabályozta ezt a területet, és jelenleg törvényben kell szabályozni. Egyetértés van a törvény felépítésében, és abban is, hogy felesleges szabályokat ez a törvény jelen pillanatban nem tartalmaz. A hozzászólók azonban több hiányosságot is véltek felfedezni a törvényben. Én a jobbító szándékú egyéni képviselői indítványokat várom, és remélem, hogy ezek is javítani fogják a törvény színvonalát. Azonban néhány kérdésre szeretnék előzetesen rámutatni. Úgy gondolom, hogy néh ány, itt elhangzott kérdés már szabályozva van a törvényben, csak esetleg a sorok között nem volt felismerhető ez a szabályozási szint. Ezért elmondom ezeket, hogy a képviselő urak át tudják gondolni az egyéni képviselői indítvány benyújtása előtt, hogy to vábbra is fenntartjáke javaslataikat. Kétféle vélemény is elhangzott a sírkerttel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy a sírkert elég korrekt megfogalmazással van benne a törvényben, nagyon pontosan van megfogalmazva, hogy mit tekintenénk mi nemzeti sírker tnek; és a nemzeti kegyeleti bizottságot is jelöljük, amely a későbbiekben pontosan meg fogja határozni, hogy ezek a nemzeti sírkertek hol vannak, és mik azok
