Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 31 (73. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről, 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt megállapodás ki... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2927 már létrejött a diplomáciai kapcsolat a Magyar Köztársaság és a Szentszék között. Ez a konszenzusteremtés azzal folytatódott, hogy az első szabadon választott kormány, ill etve Országgyűlés megalkotta az 1991. évi XXXII. számú törvényt, amely a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről rendelkezett. El kell ismerni teljesen objektívan, hogy az előző kormány, illetve Horn Gyula kormányfő írta alá azt a megállapodásterveze tet 1997. június 20án, amikor a Vatikánban járt, illetve még az előző Országgyűlés fogadta el azt az országgyűlési határozati javaslatot 1997ben, amely megerősítette ezt a megállapodást. Ezek a lépések azt bizonyítják, hogy az elmúlt tíz év során pártokt ól, kormányoktól, parlamentek összetételétől függetlenül is egységesen támogatólag lépett fel a magyarországi politikai elit annak érdekében, hogy rendezzük a Katolikus Egyház helyzetét Magyarországon. A Független Kisgazdapárt másodsorban azért támogatja e zt a törvényjavaslatot, illetve ennek a megállapodásnak a törvényerőre való emelését, mert úgy ítéli meg, hogy ezzel a mozzanattal lezárul egy több évtizedes sötét korszak, amelynek állomásai olyan történelmi pillanatok voltak, mint Mindszenty József herce gprímás bebörtönzése, a férfi és női szerzetesrendek feloszlatása és vagyonuk elkobzása, valamint a Katolikus Egyház oktatási, szociális, kulturális célú és egyéb ingatlanjaitól való megfosztása. Ezzel a törvényjavaslattal ez a periódus lezárul. Megnyugtat ó ugyanakkor, hogy a megállapodás II. fejezetének 3. cikkelye kimondja: "az egyház - mármint a Római Katolikus Egyház - az 1991. évi XXXII. törvényen alapuló kártalanítási és ingatlanrendezési igényét a jelen megállapodásban foglaltak teljesülésével kielég ítettnek tekinti". A Független Kisgazdapárt örömmel üdvözli, hogy a megállapodással a Katolikus Egyház Magyarországon a közszolgálati és a hitéleti tevékenységében teljes szabadságot élvez, és a jövő évezredben is hasznosan tevékenykedhet a magyar nemzet s zámára. Befejezésképpen végezetül képviselőcsoportom nevében köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik elősegítették a megállapodás létrejöttét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Baue r Tamás úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valamikor a kilencvenes évek elején az egyik országos napilapban megjelent egy rövid olvasói levél, amelyben e gy köztiszteletben álló, az akkori közéletben jelentős szerepet játszó egyházi személyiség, egy református lelkész az ellen tiltakozott, hogy a magyar közszolgálati televízióban a Katolikus Egyház fejét Szentatyának szokták hívni, mert úgy ítélte meg, hogy a római pápát maguk a katolikusok nevezik így, és a közszolgálati televíziót nem helyes a Katolikus Egyház belső intézményének tekinteni. Nyilván vannak köztünk, akik emlékeznek rá, hogy ezt a köztiszteletben álló, neves egyházi személyiséget Németh Gézán ak hívták, aki azóta már nincs köztünk. Azért idézem fel ezt a mozzanatot, mert arról szól, amiről ennek a nemzetközi szerződésnek a vitája végig szólt. Arról szólt, hogy egyenlőnek tekintie a magyar állam és szélesebben a magyar közélet az egyházakat és a különböző egyházakhoz, a különböző hitekhez, a különböző lelkiismereti rendszerekhez hű magyar állampolgárokat. Németh Géza református lelkész azt kifogásolta akkor, hogy egy olyan fontos közintézmény, mint a Magyar Televízió, nem tekinti egyenlőnek ezze l a gyakori gesztussal a magyar állampolgárokat, a magyar egyházakat, a magyar lelki közösségeket. Mégsem kértem volna szót a mai vitában, mivel a frakcióban abban állapodtunk meg, hogy nem fogunk szót kérni ennek a törvényjavaslatnak a kihirdetéséről szól ó vitában, ha más parlamenti frakciók ezt nem teszik. (21.50) Tehát ha nem történt volna más, mint hogy elhangzik az államtitkár úr expozéja és ezt követi majd egy szavazás, ahol a frakciónk - hűen az előző ciklusban a megállapodásról és a megállapodá s
