Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2638 Tehát miről nem kellene hogy szóljon a mai vita, mindamellett, hogy teljesen megkerülni ezeket a kérdéseket nem lehet? Csak jelezném, hogy félreértelmezik a törvényi rendelkezést, akik arról beszélnek például, hogy milyen adó reformra van szükség. Ennek a részletei ugyanis az ősszel benyújtásra kerülő adótörvények vitájában kell hogy eldőljenek, mindemellett ez az irányelv már tartalmaz bizonyos célokat, elképzeléseket, éppen a tervezhetőség, a kiszámíthatóság biztosítása érdek ében. Amiről szintén nem szól ez az irányelv, és nem kell hogy szóljon, az az államháztartási reform, tehát a kiadási oldal, az állami szerepvállalás konkrét megvalósulása. A benyújtott országgyűlési határozati javaslat ugyan említ számos momentumot, ám ny ilvánvalóan nem bontja ki azt, hogy az egészségügyi reformban, a közoktatási, oktatási reform kapcsán, az intézményi reform tekintetében milyen konkrét lépéseket, milyen határidővel kíván a polgári koalíció és annak kormánya a jövőben végrehajtani. Szintén nem tartalmaz lebontott költségvetést, hiszen a költségvetési vita ez év őszének témaköre lesz, éppen ezért a pontos arányokról, a részletes, konkrét számokról nem szerencsés ma beszélni. Ma a stratégiáról - az irányokról, a keretekről, az európai uniós a lkalmazkodás lehetőségeiről , annak gazdaságpolitikai előkészítéséről kell beszélnünk. A három év fő célja, azt gondolom - azon túlmenően, amit a pénzügyminiszter úr is az expozéjában elmondott, nevezetesen: a gazdaság versenyképességének fokozása, a stab ilitás megőrzése, a kiszámíthatóság garantálása és a társadalmi kohézió erősítése , mindenképp az kell hogy legyen, hogy minél fejlettebb, versenyképesebb, erősebb gazdasággal csatlakozzunk az Európai Unió fejlett országaihoz. Ennek egyik kérdése ama társ adalmi problémának a kezelése, amelyről itt már a foglalkoztatási bizottság tagjai is beszéltek, nevezetesen hogy Magyarország társadalmi jóléte, területi aránytalanságai, szociális helyzete szempontjából az egyik legfontosabb szempont az, hogy minél többe n dolgozzanak, minél többen dolgozhassanak. Ugyanis akik nem vesznek részt a munkaerőpiacban, kiszorulnak a társadalomból, és nagyon nagy a veszélye annak, hogy elszigetelt helyzetbe kerülvén nem tudnak magukon segíteni, és az állam sem tud olyan hatékonya n segíteni nekik. A második cél mindenképpen a hazai termelés erősítése, a hazai gazdasági szereplők gazdasági esélyeinek növelése, ugyanis nekünk nemcsak egyszerűen az a célunk, hogy az Európai Unió tagjai lehessünk, hanem egyúttal az is a célunk, hogy a hazai gazdasági szereplők ezen új viszonyok közepette a lehető legjobb helyzetben lehessenek versenyképesek és lehessenek exportképesek a fejlett nyugati országokban, hogy helyt tudjanak állni a rendkívül kiélezett gazdasági versenyben. A harmadik cél, amelyről szintén már egypár szó esett: egy kisebb, de hatékonyabb állam legyen Magyarországon, ami azt jelenti - és ezek nincsenek egymással ellentmondásban , hogy világosan meg kell fogalmazni az állami szerepvállalások lehetőségeit és fe ladatait. Ehhez nyújt segítséget a mindenképp rendkívül újszerű és a parlamenti képviselők munkáját, a parlamenti demokráciát erősítő lehetőség, a feladatfinanszírozás, tehát a feladatok szerinti világos elkülönítés és átláthatóság megvalósítása, ami a köv etkező évek költségvetésében szerepelni fog. Ugyanakkor ahhoz, hogy a gazdaság növekedhessen, a polgárok gyarapodhassanak, az állami szerepvállalás csökkenésén keresztül vezet az út, hiszen így nyílik mód arra, hogy a gazdasági szereplők maguk gazdálkodhas sanak a bevételeik minél nagyobb részével, az ő beruházásaikon keresztül nyíljon mód arra, hogy Magyarország gazdasága fejlődhessen, és növekedhessenek a keresetek. Mint ahogy az előbbiekben is említettem, nem kerülhető meg az a kérdés, és az anyag több po nton is hangsúlyosan megfogalmazza azt az igényt, mely szerint az ország egésze kell hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Tehát azok a regionális feszültségek, amelyek ugyan a szociálpolitikában is megjelennek, de mindenképp abban a helyzetben csúcsosodna k ki, hogy az országnak vannak fejlettebb régiói, és vannak leszakadóban lévő régiói, ezen a téren az államnak igenis szerepet kell vállalnia ezen régiók esélyének javítása érdekében.
