Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2639 Nyilvánvalóan ezen célok önmagukban szépen hangzó elvek és elképzelések lennének csupán, ha nem lennének mellettük azok az eszközök, amelyek biztosítják, biztosíthatják ezen célok megvalósulását. (9.50) A következőkben ezekről szeretnék néhány szót szólni. A foglalkoztatási szempontok, a versenyképesség szempontjai milyen módo n valósíthatók meg? Az egyik ilyen lehetőség az az ambiciózus társadalombiztosításijárulékcsökkentés, amely már a kormányprogramban, "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című programban megtalálható, s ennek keretében, azt g ondolom, az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai változás az, hogy az 1998ban mintegy 39 százalékos társadalombiztosítási járulékok - az irányelvek által megfogalmazottan - 2002re, tehát négy év alatt 25 százalékra csökkennek. Azt gondolom, hogy bár ez n em tűnik látványosnak, de a gazdasági élet szereplői mindezt nagyon jól értik, és tudják, ismerik ennek fontosságát s az ezáltal megvalósuló lehetőségek tárházát. A másik eszköz a hazai termelés és foglalkoztatás elérése érdekében is egyértelműen a vállalk ozásösztönzés kell legyen, ugyanis a magyar kis- és középvállalkozások számára a multinacionális vállalatokhoz való beszállítások tekintetében, az exportlehetőségeink, tehát a kivitelünk növelése érdekében igenis fontos gazdaságpolitikai eszközöket kell bi ztosítsunk. Azon túl, hogy a kormány a kis- és középvállalkozásösztönzés programja kereteit elfogadta, és több javaslattal élt, ez a kérdés fontos szempont annak a vitás ügynek az eldöntésében is, hogy az áfakulcsok változását - a felső kulcs csökkentését , az alsó kulcs növelését - milyen ütemben és mikor kell megtegyük. Ugyanis látnunk kell, hogy a behozott áruk tekintetében az alacsonyabb, kedvezményesebb kulcs alacsonyabb részarányt képvisel, éppen ezért a hazai termelés lehetőségeinek a javítását a jel enlegi rendszer jobban szolgálja, hiszen a mezőgazdasági, az élelmiszeripari termékeink alacsonyabb áfakulccsal kerülhetnek piacra, így alacsonyabb árakon tudják a polgárok megvásárolni, s ez versenyelőnyt jelent a számukra. Mint ahogy említettem, a kiseb b és hatékonyabb állam céljának a megvalósulása mindenképp az elvonáscsökkenést és az államháztartási reform együttes megvalósítását igényli, amely államháztartási reform mellett a kormány letette a voksát, és a különböző ágazati reformok készítése folyama tban van. Azt gondolom, mindannyiunk számára - nemcsak az elmaradott területeken élők számára, vagy a fokozottan fejlesztendő területeken élők számára, hanem az egész ország számára, hiszen az ő problémáik mindannyiunk problémái - nagyon fontos, hogy bekap csolódhassanak az ország vérkeringésébe. Éppen ezért a kormány ebben az irányelvben, de már korábban is meghirdette azt a programot, amely mintegy 600 kilométer autópálya és autóút építésének rendkívül ambiciózus tervét fogalmazza meg az elkövetkezendő tíz évre. Ennek keretében, mondjuk, a keleti országrészek szempontjából kulcsfontosságú M3as autópálya Polgárig történő megépítése a 2001. év végéig megvalósul, ami már egyértelműen elérhető közelségbe hozza ezen területeket a befektetők szempontjából, vonzó vá válnak ezek a területek, hiszen a tudomány által is bizonyítottan az autópályaépítések vonzzák az oda települő tőkét, az oda települő tőke munkaerőt, felzárkózást jelent a jövedelmekben, a gazdasági színvonalban egyaránt. "Az új évezred küszöbén" - ezt a címet viseli a kormányprogram, s azt gondolom, már csak generációs okoknál fogva is, de nekünk mindenképp hosszú távon kell terveznünk, olyan jövőképet, olyan elképzeléseket kell megfogalmaznunk, amelyek a magyar gazdaság esélyét hosszú távon is javítjá k, biztosítják. Éppen ezért olyan típusú befektetéseket és prioritásokat, célokat fogalmaz meg a kormány, amelyek ezen hosszú távú célok szolgálatában állnak. Ezek közül az egyik az oktatás kérdésköre, hiszen a magyar gazdaság esélyei, felzárkózásunk lehet őségei a kiművelt emberfők sokaságán múlnak a leginkább vagy legnagyobb mértékben. Éppen ezért a jelenlegi közoktatási törvény anyagilag is komoly lehetőséget teremt ezen felzárkózás elősegítésére, hiszen mintegy 37 milliárdos többletpénzeszközt jelent a k özoktatás
