Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2630 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A tavaly nyáron hivatalba lépett új kormány első, három évre szóló költségvetési irányelve fekszik az önök asztalán. Az ál lamháztartási törvénynek megfelelően a kormány a hazai gyakorlatban eddig példa nélküli módon most először három évre kezdeményezi az államháztartás mozgásterének Országgyűlés általi jóváhagyását a 20002002. évi költségvetési tervezőmunka főbb paraméterei nek elfogadását. Ennek keretében több évre kitekintő döntés születhet az államháztartás hiányáról, az állami újraelosztás és jövedelemközpontosítás mértékéről, a bruttó hazai termék növekedése és a fogyasztói áremelkedés tervezett változásáról, a közszfér a átlagkeresetének növekedéséről. Határozottan állíthatom, hogy egy valóban komoly politikai és szakmai továbblépése ez mind a kormányzati, mind a parlamenti munkának. Nemcsak az újdonsága miatt van így, hanem súlyánál fogva is. A 2000. évi költségvetés te hát már középtávú tervezési szemlélet alapján készül. Ez megfelel a korszerű nemzetközi elvárásoknak, s egyúttal lehetőséget ad az eddiginél integráltabb, konzisztens tervezésre is. A három évre előretekintő irányelvek a gazdaság kiszámítható fejlődését ve títik előre. Jó alapot teremtenek ezzel a jövő építésére mind a vállalatoknak, mind a magánszemélyeknek. Az új évezredben új szemlélet alapján is gazdálkodik majd a költségvetés. Feladatközpontú költségvetést készítünk. Végiggondoljuk, hogy mit várnak től ünk az ország lakói, milyen feladatokat kell elvégeznünk, majd megnézzük, mely feladat elvégzéséhez mennyi pénzre van szükség. Ezt az összeget kapcsoljuk a feladathoz a költségvetésben. A jövőbeni terveink, céljaink megvalósításához rendeljük hozzá a forrá sokat. Így lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy az adófizetők jobban lássák, mire fordítják befizetett forintjaikat. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő hároméves költségvetési irányelvek kialakítására egy új helyzetben kerül sor. Hosszú évek, évtizedek után először van lehetőségünk arra, hogy tartósan növekvő gazdaságot teremtsünk, olyat, amely stabil, kiszámítható viszonyok között működik. A gyors gazdasági növekedés lehetőséget ad arra, hogy valamennyi állampolgár érezze a gyarapodást. Nemze tközi és hazai gazdasági környezetünk változása egyszerre hordoz magával számunkra pozitív és negatív elemeket. Az elmúlt évben lezajlott világgazdasági átalakulás DélkeletÁzsiában, LatinAmerikában és Oroszországban egy nemzetközi válság szélére sodorta a világot, amelyből azonban a kis magyar gazdaság megerősödve kerülhet ki. A tavaly lezajlott válságok megrengették a befektetők bizalmát az egész középkeleteurópai térség iránt, néhány hónap elteltével azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország - a n yugati terminológiával élve - már nem KeletEurópához kötődő fejlődő ország, hanem az Európai Unióba tartó, átalakuló gazdaság. Így lehetséges az, hogy az orosz válság és a világgazdasági válságok ellenére a gazdasági növekedés üteme a tavalyi év negyedik negyedévében is 5 százalék fölötti volt. Az idei év sem indult jól. Az Európai Unióban lassult a gazdasági növekedés, Magyarországon előbb a rendkívüli havazás, majd az árvíz és a belvíz róttak súlyos terheket a gazdaságra, később a szomszédunkban kitört h áború bizonytalanította el a befektetőket. Rendkívül pozitív jelentőségű azonban a gazdaság szempontjából az a tény, hogy Magyarország néhány nappal a háború kitörése előtt a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATOnak teljes jogú tagjává vált. Így minden magyar állampolgár és minden magyarországi befektető teljes biztonságát a NATO garantálja. A kedvezőtlen külső feltételek sem okoznak azonban gazdaságunknak lényeges megtorpanást, a pozitív folyamatok a gazdaságban folytató dnak. Minden reményünk megvan arra, hogy a külső nehézségek jobbra fordulása után a gyors gazdasági növekedés az elkövetkező években is tovább folytatódjék. Gazdasági növekedésünk üteme ma legalább kétszerese az Európai Unió növekedésének, és ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani. A növekedés tartós lesz és gyorsuló, előbb évi 45, majd 56 százalék körüli. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően gyors gazdasági növekedés az export és a belső felhasználás növekedésére épül.
