Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2631 A kormány gazdasági prog ramjának megfelelően növelni kívánjuk a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességét, amely ösztönzően hat a gyors exportnövekedés fennmaradására. Továbbra is évi 812 százalékos exportbővüléssel számolunk, amelyhez egyaránt hozzájárulnak a Magyarországo n működő nemzetközi vállalatok és az egyre erősödő belföldi kis- és középvállalatok. Ösztönözni kívánjuk a magyarországi tőkebefektetést, de nemcsak a külföldiek, hanem a belföldiek számára is. Az adóterhelés és a bürokrácia csökkentésével növelni kívánjuk a versenyképességet. A közép- és hosszú távú célkitűzés változatlanul az, hogy Magyarország a jól képzett és innovatív hazai munkaerőre támaszkodva vegyen részt a nemzetközi munkamegosztásban. Az export mellett a gyors gazdasági növekedés a belföldi felha sználás bővülésére is alapul majd. A következő három évben gyors, évi 812 százalékos beruházásbővülést és 35 százalékos lakossági fogyasztásbővülést tervezünk. A beruházások szerkezete is javul, egyre növekszik a legújabb technológiát megvalósító beruház ások aránya. A lakossági fogyasztás bővülése pedig a reálbérek és nyugdíjak évi 23 százalékos növekedése mellett valósul meg. (9.10) A gazdasági növekedés értelme az, hogy a családok életszínvonalát javítani lehessen, hogy a reálbéreket fokozatosan növeln i tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! A felvázolt makrogazdasági pálya egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a gyors gazdasági növekedést az áremelkedések évi ütemének csökkentése, az infláció leszorítása mellett kívánjuk elérni. A pénz értékállóságát az erős forint, az alacsony infláció, a megfékezett árnövekedések biztosítják. A korábbi évek gyakran 20 százalék feletti évi áremelkedési üteme már az idén egy számjegyűre: 9 százalékra csökken; 2000ben 67; 2001ben 45; 2002ben pedig évi 3,54,5 százalékos ár emelkedéssel számolunk. Ez a pálya lehetőséget teremt arra, hogy a magyar pénzt, a forintot egyre inkább az Európai Unió fizetőeszközéhez, az euróhoz kössük és az uniós csatlakozásunkat követően néhány évvel mi is tagjai legyünk az Európai Pénzügyi Uniónak . Az infláció csökkentése rendkívül nehéz feladat, a gazdasági előrelátás, a tervezhetőség növelése és az indokolatlan jövedelmi differenciák kialakulásának és növekedésének megelőzése azonban feltétlenül csökkenő inflációt követel. Ehhez egyaránt szükség van a negatív várakozások pozitív irányba történő megfordítására és a költségvetési, valamint monetáris politikai eszközök összehangolt kezelésére. Az állami költségvetés túlköltekezése, túlzott hiánya inflációt gerjeszt, és felborítja a makrogazdasági egy ensúlyt, így az eladósodás növekedéséhez vezet, ezért van szükség az államháztartás hiányának folyamatos csökkentésére. Az 1998ban a bruttó hazai termék 4,6 százalékát kitevő hiányt fokozatosan csökkenteni kívánjuk, úgy, hogy 2002ben ne haladja meg a bru ttó hazai termék 23 százalékát. A tervezett hiánycsökkentést úgy kívánjuk elérni, hogy közben folyamatosan csökkentjük az állami újraelosztást, azaz a gazdaságban megtermelt jövedelmeknek egyre nagyobb részét hagyja vissza az állam a vállalkozások és álla mpolgárok tulajdonában. A csökkenő adóterhelés meggyőződésünk szerint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez, ez ösztönzi a gazdasági szereplőket több és hatékonyabb munkára. Az államháztartás hiányának csökkentése elősegíti a központi költségvetés adósságána k csökkentését is. Az adósság ugyan egy darabig forintban még nőni fog, de aránya az évi bruttó hazai termékhez képest a jelenlegi 60 százalék körüli szintről 2002re 55 százalék alá csökken. Hölgyeim és Uraim! Az elkövetkező három év költségvetésének új s zemlélete elérhetővé teszi azt is, hogy a kedvezően alakuló makrogazdasági folyamatok közepette továbbra is a kormányprogram által fontosnak tartott értékek megvalósítására törekedjünk. Az elkövetkező években is folyamatosan javítani kívánjuk a gyermekes c saládok helyzetét annak érdekében, hogy mindennapi életükben ők is érezzék a gazdasági növekedés előnyös hatásait. Tovább növekszik a családi pótlék és a gyermeknevelési segély összege, újra bevezetjük a gyermekgondozási díjat, és növelni kívánjuk a gyerme kek utáni adókedvezményt is. Változatlanul fontos célkitűzés a vidékfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozói szektor erősítése. Így kívánunk további munkahelyeket teremteni, ösztönözni a polgári középrétegeket
