Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2603 kormány arra, hogy a késedelmi pótlékokat elengedje, annak fejében, hogy a járulékfizetések így hamarabb megfizetésre kerülnének. Aggasztó jelenség az, hogy a tbala pok hitel jellegű forgóalapigénybevételi számláinak hitelegyenlegei 1999 márciusában már mínusz 40 milliárd forintos egyenleget mutattak, tehát a tbellátások, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás egyre nagyobb mértékben, egyre fokozódó ütemben hitelből t örténik. Az elmondottak összegzéseképpen a Magyar Igazság és Élet Pártjának az a véleménye, hogy a társadalombiztosítási alapok aggasztó pénzügyi helyzetét figyelembe véve, a társadalombiztosítási alapoknál pótköltségvetés készítésére kellene most már hely ezni a hangsúlyt. Nem értünk egyet azzal, hogy hatásvizsgálatok nélkül, tételes kimutatások nélkül mindenki számára ezt a késedelmi pótlékot elengedik. Igenis, a kormány nem tett különbséget - még egyszer hangsúlyozom - a fizetni nem tudók és a fizetni nem akarók között. (Varga Mihály: Hogyan lehet?) Ez nem egyezik a mi álláspontunkkal. Úgy látjuk, hogy a többbiztosítós egészségbiztosítási rendszer bevezetése ezen közgazdaságipénzügyi körülmények között egy narancsízű álom; de jobb is volna, ha narancsízű álom maradna, tehát nem válna valóra, nem indulna meg az egészségügy privatizációja, ugyanis ez a folyamat ilyen pénzügyi alapokon ugyanazt eredményezné, mint a nyugdíjbiztosítási alapok privatizációja, a többbiztosítós modellre való felhelyezése. Emlék eztetnék arra, hogy csak a kiesők, a magánpénztárakba átlépők miatt a központi költségvetés adóbevételeiből '99ben 81 milliárd forintot kell átutalni a társadalombiztosítási alapokhoz, hogy a nyugdíjakat tudják fizetni; ez 2000re már 116 milliárd forint lenne, 2001ben 136 milliárd forint. Azt szeretnénk tehát, ha előbb a társadalombiztosítási alapok pénzügyi pozíciói rendeződnének, stabilizálódnának, és ezt követően történnének érdemi lépések a továbbfejlesztés vonatkozásában. Köszönöm a megtisztelő figy elmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Keller László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. (Varga Mihály: Reagálsz magadra, Laci?) KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Len tner képviselő úr és mások is szóba hozták a képviselők rendelkezésére álló állami számvevőszéki jelentést, és a bizottsági vitában is előkerült ennek a jelentésnek a tartalma. Éppen ezért szükségesnek tartok három megjegyzést. Az egyik, tisztelt képviselő társaim: három kötetből áll ez a jelentés, és mind a három kötetet javaslom elolvasni. Most úgy tűnik, hogy Lentner képviselő úr az első kettőt elolvasta, a harmadikat még nem sikerült feldolgoznia - ez nem baj, mert elég vaskosak ezek a kötetek. Erre csak a figyelmet szerettem volna ráirányítani. A másik, amit szeretnék mondani: méltánytalan összemosni egy hosszú időszak folyamatait. Azt gondolom, hogy ha már a jelentést idehozzuk a Ház elé - bár nem szerencsés egy ilyen vaskos jelentést idehozni, mert meg lesz a megfelelő idő arra, amikor ezt tárgyalni fogjuk , az nem fogadható el, hogy a különböző időszakok tevékenységét, az abban bekövetkezett informatikai fejlesztéseket egybemossuk, és gyakorlatilag egy összefoglaló értékelésben szóljunk erről. (12.50) Való igaz, sok probléma volt az informatikai fejlesztéssel, de azt azért ne sugalljuk a társadalom felé, hogy itt a járuléknyilvántartásban egy őskáosz van, hiszen a hozzászólásomban is utaltam arra, hogy a bevallott járulékoknak a döntő részét meg is fiz etik a járulékfizetők. A gond abból van, hogy be sem vallják egyesek, vagy nagyon sokan be sem vallják, és ez lenne a szerepe az APEHnek, az APEHrendőrségnek, hogy menjen utána. De még egyszer mondom: nem lehet azt sugallni, hogy itt őskáosz van, és a tbköltségvetés feszültségei nem abból fakadnak, amire most Lentner képviselőtársam is utalt.
