Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2602 ugyancsak, hogy egy évvel ezelőtt, amikor a társadalombiztosítási alapok önkormányzati fennhatóság alól kormányfelügyelet alá kerültek, az akkori tör vényjavaslatot alátámasztandó, elhangzott az, hogy majd ez az új irányítás, ez az új vezetés rendet teremt a társadalombiztosítási alapoknál. Sajnos a megismert adatok, körülmények nem abba az irányba mutatnak, hogy ez megtörtént volna. A kormánynak az a l épése, amellyel most egy nagymértékű, általános, egyetemes érvényű könnyítést eszközöl, mint utaltam rá, kényszerből fakad. A közelmúltban kaptuk kezeinkhez az Állami Számvevőszék 1999 márciusában lezárt jelentését, amelyben a társadalombiztosítási alapok számítógépnyilvántartási rendszereit vizsgálja. A jelentés megállapítja azt, hogy a társadalombiztosítási feladatok ellátásába szervezetlenül, nagy késéssel és rendszerszemlélet nélkül épül be a számítástechnika alkalmazása. Az egészségbiztosítási ágazat szakfeladatait támogató komplex országos informatikai rendszerek nem működnek. Nincs integrált, egységes informatikai elvek alapján kidolgozott rendszer a gyógyszer, a gyógyászati segédeszközellátás, a tajnyilvántartás, a járulékelszámolás területein. U gyanakkor a két társadalombiztosítási ágazatnál 1994 és '97 között az alapoktól és a világbanki kölcsönből folyó áron informatikai célokra összesen 10 053 millió forintot fordítottak. Ebből - részleteiben a világbanki hitelből - '98ig informatikai célra a z ágazatok összesen 3900 millió forintot, azaz 22,5 millió dollárt fordítottak, ami az igénybe vehető összeg egyharmada. Az Állami Számvevőszék jelentése kritikusan állapítja meg, hogy a hitelek felhasználása nem érte el az eredeti célokat: nem jött létre egy egységes, korszerű információstechnológiai bázison működő társadalombiztosítási informatikai rendszer, nem alakult ki modernizált adminisztratív infrastruktúra. A törvényi előírásoknak megfelelő nyilvántartási rendszer tehát nem jött létre a társadalo mbiztosításban, az adatbázisok, nyilvántartási rendszerek rendszerszemléletben pedig nem épültek ki. A járulékfolyószámlákra utalva az Állami Számvevőszék tételesen megállapítja, hogy a nyilvántartás és az elszámolás teljes körű, zárt rendszerű informatik ai támogatottsága nem megoldott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mintegy öt éve foglalkozik eredménytelenül az on line decentralizált járulékfolyószámlarendszerek kifejlesztésével. A rendszerbe fektetett több éves szakmai munka, a rendszerben felh almozott szakismeret, illetve az eddig ráfordított 534 millió forint lényegében elveszett - állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentése. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/1050. számon beterjesztett törvényjavaslat a mi véleményünk szerint alapvetően ezen t ényállásból következik, tehát abból, hogy az előző kormány idején problémák gyűltek, problémák nem kerültek megoldásra. Ugyanakkor sajnálattal tapasztaljuk azt, hogy az idestova egy éve állami felügyelet lévő társadalombiztosítási alapok vezetése sem tudot t ezekkel a problémákkal megküzdeni. Arról sincs információnk, hogy az áldatlan állapotok kivizsgálásra kerültek volna, nincs tudomásunk arról, hogy felelősségre vonás vagy büntetőeljárás történt volna ezekben az esetekben. A vázolt problémákon túl, tiszte lt képviselőtársaim, utalni szeretnék még néhány generálisabb problémára is. A társadalombiztosítási alapok pénzügyi pozíciója a mi véleményünk szerint tarthatatlan. 1999re a társadalombiztosítási alapokról szóló törvényben 42 milliárd forint hiányt fogad ott el az Országgyűlés. Ugyanakkor már most, 1999 első három hónapjában a hiány 45,6 milliárd forint - tehát három hónap alatt már több a hiány, mint amit egész évre terveztek! Aggasztó jelenség az, hogy a társadalombiztosítási alapok egyébként is gyenge p énzügyi lábakon álló rendszerét a költségvetésben vagyonértékesítési bevételekkel próbálta meg a kormány áthidalni. 53,7 milliárd forint szerepel a '99. évre szóló költségvetésben mint vagyonértékesítési bevétel. Azonban az már most látható - és valószínűl eg, amikor a T/1050. számú törvényjavaslatot a kormány elkészítette és beterjesztette az Országgyűlés részére, látható volt az , hogy ez a vagyonértékesítés nem fog megvalósulni. Ez a vagyonértékesítés csorbát szenved, el fog húzódni, nyomott árakon fog t örténni! Ám mindazért, hogy ne növekedjen még tovább a hiány, így rövid távon kényszerül a
