Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2601 számított 30 napon belül megfizetik a megállapított járuléktartozást, akkor a járulékigazgatóság a késedelmi pótlékot és a bírságot elengedi. A törvényjavaslat 3. §ának (2) bekezdése alapján arra is lehetőség van, hogy az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint meghatározott fizetési könnyítések alkalmazását is. Itt - visszautalva az adózás rendjéről szóló törvényre - az a lehe tőség kínálkozik a törvény preambulumában rögzített alapelv szerint, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni akkor, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak: az adótartozást mérsékelheti, illetve fizetési könnyítést engedélyezhet. A kedve zményekről szólva annyit, hogy egyrészt itt közvetlenül szó van késedelmipótlék- és bírságelengedésről már akkor is, ha a tőke megfizetése az imént említett adózás rendjéről szóló törvény könnyítéseinek megfelelően történik. A törvényjavaslat kapcsán ugyan akkor meg kell fogalmaznunk azokat az aggályainkat, amelyekről a következőkben szeretnék szólni. Mi lehet a gond ezzel a törvényjavaslattal, ha ilyen nagy kedvezményeket, mondhatni, szabad elvonulást, büntetlenséget biztosít a járulékterheket rendszeresen nem fizető vállalkozások részére a kormány? Elviekben ettől az intézkedéstől pezseghetnének a vállalkozások, mérséklődhetnének a terhek, a polgári réteg gyarapodhatna. A Magyar Igazság és Élet Pártja mindig is erről beszélt - ugyanakkor most pedig nem vagy unk elégedettek ezekkel az intézkedéseinkkel, intézkedésekkel, és fenntartásainkat fogalmazzuk meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt le kell szögezni, hogy a járulékterhek elengedését a kormány kényszerből teszi. Kényszerből, mert a társadalombiztosítás pénz ügyi alapjai kintlevőségének rendezéséről, a végrehajtás és az ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló 10/1995. számú országgyűlési határozat nem került végrehajtásra. Ezért a társadalombiztosítási ellátások fedezetét jelentő járulékbefizetés eket nyilvántartó '98. december 31éig vezetett járulékfolyószámlák megbízhatósága, adatainak valódisága nem megfelelő, nem éri el azt a feldolgozottsági szintet, ami az eredményes felhasználás és alkalmazás alapfeltétele lenne. Ezt a tényállást a törvény javaslat általános indokolása is megfogalmazza. Ebből a sajnálatos körülményből kifolyólag - tehát mert nem tudja az igazát hitelt érdemlően bizonyítani a járulékokat felhalmozókkal szemben - a kormány kényszerül arra, hogy a késedelmi pótlékokat elengedje , sőt a járuléktőke megfizetésére is kedvezményeket adjon. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvény a kintlevőségek behajtásából 45,5 milliárd forintot irányoz elő. A tbfolyószámlák rendezéséről szóló törvé nyjavaslat a prognosztizálható adatok alapján a hátralékos járulékalanyok felének fizetési hajlandóságát tételezi fel. A törvényjavaslat háttérszámításai szerint a várható mintegy 46 milliárd forint járulékbevétel mellett 22 milliárd forint késedelmipótléktörlés jelentkezhet, amely elég tetemes könnyítés; mondhatni, hogy a jogos közpénz befolyásának elpocsékolása az esedéktelenné nyilvánítás révén. A járulékfolyószámlákon az összes tartozás 251 milliárd forint, ebből a késedelmi pótlék jelenleg 93 milliár d forint. Sajnálatos körülmény, hogy a törvényjavaslat nem tesz különbséget a járulékot fizetni nem tudók és a járulékot fizetni nem akaró vállalkozások között. Sajnálatos körülmény az, hogy ismereteink szerint a nemzetközi vállalatok és a hazai kis- és kö zépvállalkozások tbtartozásaira még háttérszámítások szintjén sem utal a törvényjavaslat. Információnk szerint a nagy nemzetközi vállalatok fizetési kötelezettségei teszik ki a késedelembe esett járuléktartozások 60 százalékát. Az igaz, hogy Magyarországo n magasak a járulékterhek, de ugyanakkor alacsonyak a járulékfizetés alapjául szolgáló bérek. (12.40) (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Sok külföldi vállalkozás még a járulékfizetések alapját sem teremti meg, hiszen ú gy alkalmaz munkavállalókat, hogy kiváltatja velük az egyéni vállalkozói igazolványt. Sajnálatos körülmény
