Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A Országgyűlés új munkarendjéről történő név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma elnöksége tisztségviselőjének és tagjainak megválasztása - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
261 rendelkezéseinek megfelelően folytassuk le a 8 fő jelölésére vonatkozó szavazási eljárást. Lényegében az imént Pető Iván is felszólított arra, hogy tegyek javaslatot. Kuncze Gábor frakcióvez ető úr - nem itt, hanem a házbizottság ülésén - mondotta azt, hogy lényegében abból a helyzetből, ami kialakult és a médiatörvény rendelkezéseiből az következik, hogy az ellenzéki oldal ebben az esetben nem tudott érvényesen jelölteket állítani. Szeretném felidézni a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseit. A médiatörvény 55. § (4) bekezdése: "Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba különkülön legalább 8 tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával egyenként." "A kuratóriumi elnökség akkor alakul meg - így a (8) bekezdés , ha valamennyi tagját megválasztják." "Nem akadálya - a következő mondat érdekes ebből a szempontból, ami a mostani eljárásunkat meghatározza - a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet." Most az a helyzet áll elő, hogy érvényes a médiatörvény szerinti, az adott oldal - jelen esetben a kormánypárti oldal - egyetértését bíró jelölés, amit a kormánypárti oldal produkált. Itt erről az oldalról származik 4 olyan jelölt, akit valamennyi frakcióvezető aláírásával támogatott. A másik oldal érvényes jelöltállítást nem tudott a Ház elé terjeszteni, tehát nincs olyan előterjesztés a birtokunkban, amely a 3 frakcióvezető aláírásával 4 személyre vonatkozó érvényes ajánlást tett volna az ellenzéki oldal jelöltjeként az Országgyűlésnek. Ennek következtében azt gondolom - részben Szájer József javaslata, Pető Iván felszólítása és Kuncze Gábornak a házbizottságon előadott hasonló tárgyú értelmezése következtében , hogy ma az Országgyűlés csak a kormánypárt által jelölt tagokról tud dönteni. Ilyen értelemben erre vonatkozóan rendelem el a szavazást. Az ellenzéki oldal jelölési folyamata - ha úgy tetszik - felfüggesztődik, és egy későbbi időpontban, amikor a szükséges egy etértés létrejött az ellenzéki oldal frakciói között, akkor természetesen az Országgyűlésnek kötelessége lesz ebben a kérdésben újra dönteni. Tehát a szavazás a következőképpen fog történni. (Kuncze Gábor jelentkezik.) Még néhány jelzés érkezett. Kuncze Gá bor! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy most már rendben vagyunk; de például a személyi javaslatokat talán nem kellene kiosztani, hogy a képviselők megismerhessék, hogy kikről szavaznak? Ez az egyik kérdésem. A másik megjegyzésem pedig: ugyanannak a paragrafusnak a (7) bekezdése pedig elmondja, hogy mi a helyzet akkor, ha valamelyik oldal nem jelölt. Akkor nyilván ki kell egészíteni, hiszen attól, hogy az elnök úr most meg akar választani 4 főt, még nem lesz legalább 8 tagú a kuratórium (Hegyi Gyula: 8 kormánypárti!) , következésképpen nem tekinthető megalakultnak. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom, mennyire kerek ez az eljárás így, hogy az elnök úr azt gondolja, hogy 4 kormánypárti kurátorral a médiatörvénynek megf elelően fog majd működni a kuratórium elnöksége. Az elnök úr előtt egyébként ott vannak a nevek. Az ellenzéki pártok a jelölési eljárásban megneveztek jelölteket. Az elnök úr az előbb még úgy gondolta, hogy felteheti javaslatra a 3 ellenzéki párt egyegy j elöltjét, amikor még 6 fős kuratóriumban gondolkodott. Most sikerült előrelépni a 8 fős kuratórium irányába; akkor én azt javaslom, hogy az elnök úr az előbb már ön által is felterjeszteni szándékozott 3 ellenzéki jelölt mellé tegye fel negyedikként az MSZ P által jelölt másik személyt. Ebben az esetben a médiatörvénynek megfelelő döntést hozhatunk, és a kuratórium megkezdheti a működését. Tisztelt képviselőtársaim, egész egyszerűen nem értem azt, hogy miért nem tudjuk megoldani azt a problémát, hogy a MIÉP a maga tizenvalahány fős képviselőjével 386 fő munkáját bénítja le. (22.00) Miért nem tesz az elnök úr ezt a helyzetet feloldó javaslatot, és miért nem hoz a parlament ezt a helyzetet feloldó döntést? Még egyszer megismétlem, miért nem ezt teszi fel szavaz ásra az elnök úr, és miért nem ismerjük a jelöltek nevét.
