Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2600 informatikai rendszerek kiépítésére. Úgy gondolom, nemcsak a bizottsági tagok, hanem más képviselők is kézhez kapták az Állami Szám vevőszék márciusi jelentését, amely szerint a közel 11 milliárd forint haszontalan felhasználásáért egyértelműen a társadalombiztosítási önkormányzatok és az Egészségbiztosítási Pénztár volt vezetőinek a felelősségét állapítja meg, illetve veti fel. Ez a t örvényjavaslat, amiről most tárgyalunk, tulajdonképpen ezt a rendezetlen állapotot próbálja megfelelően rendezni, nem vitatva azokat a morális aggályokat, amelyek itt tulajdonképpen mindkét oldalról felvetődnek, hogy esetlegesen hosszabb távon talán a fize tési fegyelem fellazulásával járhat ez a megoldás. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor a költségvetés tárgyalása kapcsán a tbjárulékok csökkentéséről volt szó, az ellenzék - és ez egy analógia próbál lenni - azzal vetette el a javaslatot, hogy a jele nlegi állapotban nem lehet megengedni azt, hogy csökkenjen a bevételek nagysága, hisz így is deficittel működnek az alapok, de, hála istennek, azért ezek a jóslatok nem váltak valóra az első negyedéves adatok kapcsán. Dacára annak, hogy csökkentek a kulcso k, azért a bevételek nagysága a korábbiakat meghaladta. (12.30) A másik, amit mindenféleképpen elfogadhatónak kell tekinteni, hogy a jelenlegi törvényjavaslat ezeknek a kaotikus állapotoknak a megoldására mostani egyszeri alkalommal és kivételesen és kizár ólagosan a '99. január 1je előtt vezetett járulékszámlák esetében ad módot arra, hogy a tartozásokat méltányosan rendezzék, és ennek segítségével teljesen új, korrekt és hiteles folyószámlák nyitására kerüljön sor. Annak érdekében azonban, hogy a rendezés ben érdekeltté tegyék a hátralékosokat, kénytelen a társadalombiztosítás a kintlevőségek egy részéről lemondani, ugyanis ha az egyeztetést követően a járulékfizetésre kötelezett 30 napon belül befizeti a tartozást, akkor elengedik a késedelmi pótlékát és a bírságtartozást. Tény és való, hogy ez igen jelentős összeg, több mint 92 milliárd forintról van szó, de azt senki sem tudja itt ebben a Házban megmondani, hogy ha mondjuk, ezt a lépést nem tesszük meg, akkor ennek a 92 milliárd forintnak a nyomát valaha látnánke, úgyhogy így fölvetni a problémát nagyon akadémikus. Ráadásul a javaslat csak azoknak nyújt kedvezményt, akik képesek megfizetni tartozásuk késedelmi díjait, tehát azoknak, akik eddig is megtehették volna ezt, hiszen láthatóan van rá pénzük. Azok nak a jó szándékú adósoknak azonban, akik éppen a magas társadalombiztosítási járulékok és késedelmi kamatok miatt nem voltak képesek elegendő szabad jövedelemre szert tenni, amiből fizethettek volna, tovább nőtt a tartozásuk, egészen a csődig; mint ahogy az adósok jelentős része már most is azokból tevődik össze, akik felszámolási vagy csődeljárás alatt állnak. A vezetett közel 600 ezer folyószámla közül 174 ezer az ilyen, valójában már nem létező vállalkozás számlája. Tény és való, hogy a tb várható veszt eségeit nagyon nehéz lenyelni, talán nehezebb, mint a legkeserűbb gyógyszert, de reméljük, hogy ez a terápia hatásos lesz, és bízunk benne, hogy ez a jelenlegi megoldás hosszú távon rendezni fogja ezt a problémát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kor mánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Lentner Csaba úrnak, a MIÉP képviselőjének. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalombiztosítási járulékfol yószámlák rendezéséről szóló T/1050. számú törvényjavaslat keretében a kormány az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei járulékigazgatóságait, továbbá a fővárosi és a Pest megyei járulékigazgatóságot arra hatalmazza fel, hogy az 1999. január 31ei já rulékfolyószámlák egyenlegéről '99. július 31éig értesítést küldjön a vállalkozásoknak. A megküldött számlaegyenleg alapján a járulékfizetésre kötelezetteknek lehetőségük van arra, hogy az egyeztetési jegyzőkönyvet aláírják, amennyiben elfogadják a közöl t egyenleget, és ha ezt követően a jegyzőkönyv aláírásától
