Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
2592 törvényjavaslatnak, mert ebben az esetben a rosszak elnyerik méltó jutalmukat, a jók pedig úgy gondolják, hogy nem volt érdemes rendesen fizetni a járulékokat. Az egészségügyi és szociális bizottságban a járulékfizetési fegyelem mindig nagyon komoly gondot jelent, hiszen az egészségügy számára nagyon nagy fontosságú a befizetett járulékok nagysága és a behajtható járulékok mértéke, hiszen az egészségügynek ebből kell gazdálkodni, a befolyt pénzt kell újra elosztani. Felmerült és elhangzott már az előttem szólóknál, hogy körülbelül 10, illetve 20 milliárd forintnyi pótlékelengedésre kerülhet sor, ez pedig a kis tartozásoknál 1 milliárd forint kiadást jelent, tehát durván azt jelentené, hogy 2021 milliárd forint értékű kiadáshoz társul a remélt 46 milliárdos bevétel. A vitában, illetve az előterjesztők részéről elhangzott az, hogy az APEHhez való átkerülésnél rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy rendet tudjana k teremteni a folyószámlák ügyében. Ellenzéki képviselők megfogalmazták, hogy remény volt abban, amikor az APEHhez kerültek ezek a folyószámlák, tehát az APEHhez került a behajtás, hogy az APEH az apparátusában rendet tud végre teremteni, és meg tudja te remteni az átlátható, egységes járulékbefizetési rendet, de a kormány előterjesztői elmondták, hogy a behajthatóság így is mintegy 4550 százalékosra tehető. Ezen vita után a bizottságunk úgy határozott, hogy 13 igen, 4 ellenszavazat és 4 tartózkodás melle tt általános vitára alkalmasnak tartja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most először az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót - elsőként Frajna Imre úrn ak, a Fidesz képviselőjének. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatot érdemes két részre választva megvizsgálni. Az egyik, mi indokolja azt, hogy elénk kerül ez a törvényjavaslat. Erről a képviselőknek töb b tudomásuk lehet több szektorból, az állampolgároknak pedig csak egyfajta tudomásuk lehet, ami arról szól, hogy évek óta a kapott folyószámlaegyenlegértesítők köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Ezt évente egyszer minden olyan ember, akinek tbfol yószámlája van, átélhette ebben az országban. A képviselők azt is tudhatják, hogy a könyvelési rendszer hibái odáig vezettek, hogy a társadalombiztosítás mérlegét már nem auditálták a könyvvizsgálók, egyszerűen arra hivatkozva, hogy a könyvelési rendszer n em tartalmaz hiteles adatokat. Ezért kell ezt a folyószámlarendszert rendbe tenni. Azzal, hogy az APEHhoz átkerült ez a folyószámlarendszer, és egy új könyvelési szisztéma fogja kezelni a folyószámlákat, feltehetőleg az a probléma megoldódik, hogy további hibák a könyvelési rendszer hibájából nem kerülnek a folyószámlákra. Addig viszont, amíg nem sikerül egy tiszta induló állapotot teremteni, az új könyvelési rendszer is görgeti saját maga előtt az előző könyvelési rendszerből származó hibákat; éppen ezért a folyószámlák vitamentes lezárása és induló egyenlegének megállapítása az egész járulékbeszedési rendszer szempontjából elengedhetetlenül fontos feladat. Különben hiába vannak milliárdos fejlesztések az új folyószámlarendszert kezelő szoftveren, ugyaneze ket a problémákat még hosszú évekig lehet görgetni. A másik kérdés arról szól, hogy milyen kedvezményeket helyez kilátásba a törvény. Az egyik kedvezmény, amelyet a legtöbb kritika ért, a kamat és a büntetőbírságok elengedése. Ez nem egy új elem, méltányos sági jogkörben eddig is megvolt a hivataloknál. Rengeteg olyan jelzés érkezett, amely szerint korrupciógyanús intézménynek nevezték ezt az emberek, arra való tekintettel, hogy ezek elengedését különféle - elég hosszú - tárgyalásokon eddig is el lehetett ér ni, amennyiben valaki
