Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az egészségügyi és szociális bizottság előadója:
2591 kísérlet történik, és most már lát ható, hogy a kormánypártok támogatásukat adják az ilyen és ehhez hasonló elengedéshez. Mi a gondja az ellenzéki képviselőknek? Ez a bizottsági vitában egyértelművé vált, és volt módunk kifejteni aggályainkat. Az egyik ilyen probléma, hogy utólag kedvezőtle n helyzetbe hozza a tisztességes járulékfizetőket, azokat, akik akár többletterhet is vállalva rendesen megfizették az általuk bevallott járulékot. A második gond a javaslattal: differenciálás, mérlegelés nélkül elengedi a késedelmi pótlékot és a bírsá got. A harmadik gondunk volt, hogy ha már megteszi ezt az elengedést, akkor a törvény teljes mértékben elmulasztja a nyilvánosság garantálását. A mi megítélésünk az volt - és ennek hangot adtunk a vitában , hogy kerüljön nyilvánosságra ne csak, mondjuk, a száz legjobb gazdálkodó egységnek a gazdasági adata, hanem ismerhesse meg a nyilvánosság azon cégeknek a nevét és a tevékenységét, amelyeknél ilyen elengedésre sor kerül. Ez teljes mértékben kimaradt a törvényjavaslatból. Végül a negyedik fajsúlyos gondun k az volt, hogy nem tudjuk elfogadni a kormány azon érvelését, hogy sok pénzbe kerül a számlák rendbetétele, sok munkát jelent a beszedés, és ezért inkább engedjük el a pótlékot, illetve a bírságot. Határozott álláspontunk: az, hogy rendezni kívánják a szá mlák nyilvántartási adatait, egyenlegeit, nem jelentheti a megállapított egyenleg automatikus törlését. Mi úgy ítéltük meg, hogy az APEH az államigazgatás egyik legjobban dotált szervezete. Amikor az APEHhez került a behajtás, nem mondta meg, hogy első kö rben elengedi majd a pótlékot és a bírságot. Miközben többletforrásokat kapott, miközben nyomozati jogkört kapott, miközben megtörtént a szervezetnek a bővítése, nem lehet elfogadni egy olyan javaslatot, amely ilyen könnyedén kiengedi az államháztartás bev ételének egy jelentős részét. Az ellenzéki képviselők a bizottsági vitában rávilágítottak arra, hogy nem olyan tartozások elengedéséről van szó, amit nem ismer az APEH, ilyet nyilván nem lehet feltételezni, hanem amely tartozást bevallottak, és a törvény e lőírásai szerint leegyeztettek. A kormányzat részéről sokkal nagyobb következetességre tartunk igényt. Megítélésünk szerint mérlegelni kellene a kormánykoalíciónak: mi fogja ösztönözni a tisztességesen fizetőket arra, hogy rendszeresen eleget tegyenek a kö ztartozások megfizetésének? Rossz üzenet ez a törvényjavaslat a társadalom józanabb és tisztességesebb része számára. Éppen ezért nem is tudjuk támogatni ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Schvarcz Tibornak, az egészségügyi bizottság előadójának. (11.40) DR. SCHVARCZ TIBOR , az egészségügyi és szociális bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársai m! Tisztelt Államtitkár Úr! Nehéz helyzetben vagyok, mert a bizottság ülésén nem fogalmazódott meg markánsan kisebbségi és többségi vélemény, így a bizottságban elhangzottakat kívánom összefoglalni. Bizottságunk megtárgyalta a fent nevezett törvényjavaslat ot, és a vitában elhangzott az, hogy ez a törvényjavaslat a 10/1995. számú országgyűlési határozatnak a következménye, illetve folyománya. Ezzel kapcsolatosan merültek fel kérdések a bizottságban az ellenzéki képviselők részéről. Pontosan az első kérdés az volt - ami itt már megfogalmazódott , hogy az 5. §ban a két könnyítés nem jelente fegyelemrontást a jó járulékfizetők részére, ha a rosszaknak elengedjük a tartozását. Megfogalmazódott az is, hogy szükség van már egyszer végre a folyószámlák rendezésér e, tehát szükség van arra, hogy tabula rasát csináljunk. De szerintünk rossz üzenete van ennek a
