Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH ZSOLT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2589 milliárd forint elengedésére kerülhet sor. Ugyanakkor befiz etésre kerül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ez évi költségvetésében behajtás címén előirányzott 46 milliárd forint. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy 1998ban behajthatatlanság címén közel ekkora öss zeget, 8 milliárd forintot töröltek az egészségbiztosítási pénztárak. Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy hiszem, senki nem vitatja, hogy az állami adóhatóságot olyan jogosultságokkal szükséges felruházni, amelyekkel az 1991. január 1je előtt vezetet t járulékfolyószámlák rendezetlen állapotát rövid időn belül képes megszüntetni. Még egyszer hangsúlyozom, e jogosultságokkal az adóhatóság csak kivételesen élhet, annak érdekében, hogy ez év végéig a járulékfolyószámlák feldolgozása megtörténhessen, és a továbbiakban az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szabályainak megfelelően történjen a járulékbeszedés, behajtás, ellenőrzés. Meggyőződésem, a törvényjavaslat üzenete egyértelműen az, hogy rendezett körülmények megteremtésével a járulékfolyószámlaanomáliák megszűnnek, és e területen is egyértelmű, valósághű adatszolgáltatás, nyilvántartás valósul majd meg. Mindezekhez tisztelettel kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ti sztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elsőként megadom a szót Horváth Zsoltnak, a költségvetési bizottság előadójának. DR. HORVÁTH ZSOLT , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a sz ót, elnök úr. A költségvetési bizottság megtárgyalta, és az előttünk fekvő javaslattal, a társadalombiztosítási járulékfolyószámlák rendezéséről szóló javaslattal egyetértett, azt a bizottság támogatta, általános vitára alkalmasnak találta. Érdemi vita mi ndössze egy paragrafus két bekezdésével kapcsolatban bontakozott ki, ez pedig az 5. § (1) és (3) bekezdése volt. Mit mondanak ki ezek? A (3) bekezdés azt mondja ki, hogy a 10 ezer forint alatti tartozásokat - amikor ezt nem haladja meg a számlán lévő tarto zás - a törvény erejénél fogva töröljük el, engedjük el. Az (1) bekezdés pedig azt mondja, hogy azok a működő vállalkozások, amelyek még elérhetők és tartozással rendelkeznek, amennyiben a tartozásaikat befizetik, akkor a törvény erejénél fogva engedjük el a késedelmi kamatot és a bírságot. (11.30) Ez volt az a két pont, amelyben vita bontakozott ki a képviselők között. Alaphelyzetben azt tartottuk fontosnak, hogy először tájékozódjunk. A minisztérium képviselője elmondta, hogy jelenleg több mint kétmillió folyószámlát tartanak nyilván az APEHnél, és hogy ebből 900 ezer az, amelyik egyáltalán még létező vállalkozáshoz köthető, tehát működő vállalkozást mutat, ellenben érdemi forgalom mintegy 400600 ezer számlán mutatkozik. Ennyi követhető. Amikor a tartozá sos számlákról kértünk véleményt, kiderült, hogy 171 ezer olyan számla van, amely tízezer forint alatti tartozást mutat. Erről pedig egyértelmű, hogy ennek a behajtása sokkal több pénzbe kerül, mint maga az összeg, ami egyáltalán itt beszedhető, behajtható . Tehát egész egyszerűen, racionálisan gondolkodva azt kell mondani az embernek, hogy igen, tudom, hogy tartoznak, morálisan ez nem helyes, morálisan be kellene hogy fizessék, ám egész egyszerűen a behajtás költségei olyan összeget tesznek ki, ami miatt ez t nem célszerű végrehajtani, mert ebben az esetben a járulékfizetők pénzével rosszul gazdálkodnánk, többet költenénk rá, mint amennyi haszon ebből szerezhető. A másik kérdés egy örökzöld téma - ahogy hallhattuk az expozéban is : azoknak a számláknak a kér dése, amelyeket nem rendeztek. Erről vita bontakozott ki, hogy vajon mennyi idő alatt
